Nem véletlen, hogy egyre gyakoribbak az intenzív viharok

A zivatarcellák a természet egyik leglátványosabb, ugyanakkor legveszélyesebb időjárási jelenségei közé tartoznak. Ezek az úgynevezett konvektív cellák akkor alakulnak ki, amikor meleg és nedves levegő gyorsan emelkedik felfelé, lehűl, a nedvesség kicsapódik, és egy hatalmas, gyakran üllő alakú felhőtorony jön létre. Az ilyen, cumulonimbusnak nevezett viharfelhők akár 10–16 kilométeres magasságot is elérhetnek – írja az Origo.

Egyre kiszámíthatatlanabbak a viharok

Ahhoz, hogy egy zivatarcella kialakuljon, három feltétel szükséges: nedvesség, instabil légkör és egy emelő mechanizmus. Nyáron, különösen a Kárpát-medencében, ezek gyakran együtt vannak jelen – nem véletlen, hogy Magyarországon egyre gyakoribbak az intenzív zivatartevékenységek. A szakemberek szerint a klímaváltozás következtében a zivatarcellák nemcsak gyakoribbak, hanem kiszámíthatatlanabbak is lettek.

Egy zivatarcella életciklusa három fő szakaszra osztható: a fejlődési, az érett és a lebomlási szakaszra. A fejlődési szakaszban a felhő gyorsan növekszik, és jellemzően még csak gyenge csapadék kíséri. Az érett szakaszban a leghevesebb az aktivitás: ilyenkor jelentkezik az intenzív eső, jégeső, erős szél és villámlás. A lebomlási szakaszban a leáramló hideg levegő elnyomja a felfelé irányuló áramlásokat, a csapadék csökken, a cella pedig fokozatosan feloszlik.

Az elmúlt évtizedben megnövekedett a szélsőséges zivatartevékenység gyakorisága a magyar meteorológiai szolgálat szerint. A jelenségek ma már nemcsak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is megjelennek, és különösen aggasztó a „villámárvizek” terjedése, amelyek hirtelen, nagy mennyiségű csapadékkal csapnak le.