Jobb lesz felkészülni: bármikor a Földbe csapódhat az 53 éves űrszonda

Több mint fél évszázada kering a Föld körül egy elfeledett szovjet űrszonda, amely eredetileg a Vénusz felé tartott. Most úgy tűnik, visszatérhet, és bár a veszély csekély, a kérdés az, hogy hova fog becsapódni.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.05.08. 14:30
űrszonda becsapódás Föld

1972. március 31-én indult útnak a Kosmos 482 nevű szovjet űrszonda, amely eredetileg a Vénuszt tűzte ki úti célnak. A küldetés azonban kudarcba fulladt, miután a rakéta felső része meghibásodott, és az eszköz ahelyett, hogy elhagyta volna a Föld gravitációs mezőjét, elnyúlt pályára állt bolygónk körül. Az űreszköz fő része 1981-ben már visszazuhant a légkörbe, de egy másik darabja, az úgynevezett leszállóegység azóta is kering.

GALAXISOK ÉS GALAXISHALMAZOK A TÁGULÓ VILÁGEGYETEMBEN, Föld, Föld bolygó
Bármikor becsapódhat az űrszonda / Fotó: Triff /  Shutterstock

Most, több mint 50 év után, ez a több száz kilogrammos tárgy visszatérhet. A becslések szerint a Kosmos 482 május 8. és 12. között csapódhat vissza a Földre, legnagyobb eséllyel május 10-én, de akár 20 órával előbb vagy később is sor kerülhet az eseményre.

Marco Langbroek, a holland Delfti Műszaki Egyetem űrkutatás oktatója szerint a landolóegység túlélheti a légkörbe való belépést, mivel eredetileg úgy tervezték, hogy a Vénusz extrém viszonyait is kibírja. Ugyanakkor hozzátette, hogy a becsapódáskor az ejtőernyője valószínűleg nem fog működni 53 év keringés után.

A potenciális becsapódási zóna hatalmas, az 52. északi és déli szélességi körök között bárhol megtörténhet, így Afrika, Dél-Amerika, Ázsia, Ausztrália, Európa és Észak-Amerika nagy része is szóba jöhet. Mivel azonban a Föld nagy részét óceán borítja, a lakott területre zuhanás esélye minimális.

Az ezzel járó kockázatok különösebben nem magasak, de nem is semmisek; a valamivel 500 kg alatti tömeg, és 1 méteres méret esetén a kockázatok némileg hasonlóak egy meteorit becsapódásához. Egy talajszintre való visszatérés elemzése körülbelül 65-70 méter/másodperc becsapódási sebességet sugall, feltételezve, hogy a visszatérő leszállóegység nem tört szét, vagy nem sérült meg nagymértékben a visszatérés során

- tette hozzá Marco Langbroek.

Jelenleg nagyjából 35 ezer darab 10 centiméternél nagyobb űrtörmeléket követnek nyomon a szakértők, és körülbelül 10 ezer aktív műhold kering a bolygónk pályáján. A Föld gravitációja által megfogott tárgyak az orbitális bomlásnak nevezett folyamaton mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával egyre közelebb kerülnek a bolygóhoz, míg végül visszaesnek a légkörön keresztül. Ezek a törmelékdarabok legtöbbször a légkörben égnek el, de ha épségben maradnak, akkor a tengerben vagy lakatlan területeken landolnak - írta a Metro.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás