Az Ördög-árok titka: ezért került egy folyó a föld alá Budapesten

Ördög-árok néven sokan csak az időszakos patakot ismerik. Buda Dunába torkolló vízfolyásainak egyike sokkal hosszabb, mint gondolnánk. Budapest alatt ugyanis egy elfeledett folyó kanyarog, amit néhány évszázada kényszerítettek a föld alá. 

A föld alá temetett folyóval Budapest mélyén, a házak és utak alatt egy ősi titok is lapul. A víz, amely egykor szabadon szelte át a várost, ma láthatatlanul kanyarog a föld alatt, mintha maga az ördög ragadta volna el.

Az Ördög-árok eredete a budai hegyek ködös múltjába nyúlik vissza. Ez a patak egykor a János-hegy és a Hárs-hegy között fakadt, majd mély völgyet vájva magának, keresztülfolyt a mai Városmajoron, Krisztinavároson, és végül a Dunába ömlött. A víz évszázadokig szabadon hömpölygött, esőzések után vad árként zúdulva lefelé, mintha maga a természet erői haragudtak volna meg a városra. 

A néphagyomány szerint azonban az Ördög-árok neve nem csupán vad sodrásának köszönhető. A helyiek úgy tartották, hogy a patakot maga az ördög szelte ki a földből, hogy csapdába csalja az óvatlan utazókat.

 Egyes legendák szerint a partjainál kísértetek és furcsa lények bukkantak fel éjszakánként, mintha a patak vize átjárót nyitott volna a másvilág felé. 

Az Ördög-árok áldozatai

A városvezetés végül úgy döntött: az Ördög-árok túl veszélyes ahhoz, hogy szabadon folyjon. Elérkezett az idő, hogy a természet erejét kordába zárják. 

Az Ördög-árok száműzése a föld alá. A XIX. század végén megkezdődtek a nagyszabású munkálatok, és a patakot fokozatosan csatornába terelték. Mára szinte teljes egészében föld alá került, rejtett áramlásként kanyarog a budai házak alatt. A fő csatornát az Alkotás utca, a Krisztina körút és az Attila út alatt vezették végig, végül a Döbrentei térnél torkollik a Dunába.

  Ma már csak a csatornarendszer részeként tartják nyilván.