Brüsszelben már be is mutatták a 72 órás túlélőcsomagot

Szorgalmazta, hogy Magyarországot fosszák meg uniós szavazati jogától, saját bevallása szerint közeli kapcsolatban van Zelenszkijjel, támogatja a pride-ot, újságíróként és belga külügyminiszterként is komoly botrányba keveredett - írja a Magyar Nemzet. Ő Hadja Lahbib algériai származású belga politikus, aki az Európai Bizottság válságkezelésért felelős biztosaként mutatta be a héten azt a háború közvetlen rémét előre vetítő elvárást, miszerint minden uniós háztartásban halmozzanak fel 72 órára elég élelmiszert, gyógyszert, energiaforrást.

A tagországok lakói halmozzanak fel otthonukban legalább 72 órás túlélést garantáló vészhelyzeti tartalékot – ezt a javaslatot fogalmazta meg az Európai Bizottság, erről szerdán iránymutatásokat tettek közzé. A bizottság szerint azért fontos, hogy az európaiak három napra elegendő vizet, élelmet, gyógyszert, áramforrást és piperecikkeket tartsanak otthonukban, mert így külső segítség nélkül is képesek lehetnek átvészelni egy esetleges válság első napjait. Brüsszel persze itt nem állt meg, azt szorgalmazta, hogy a tagállamok is kezdjenek felhalmozásba, és raktározzanak el gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszert, energiát, emellett gondoskodjanak a vízellátásról. Évente pedig legalább egyszer tartsanak a válságokra felkészítő napot a lakosságnak és a vállalkozásoknak – írja a Ripost.

A javaslat okairól szerdán, a vészhelyzeti stratégia bemutatásakor Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált. Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenállóképessége a jövőben kihívásokkal nézhet szembe.” Lahbib ezután újabb, egy esetleges háborúra vonatkozó utalást tett, amikor azt mondta: a geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, a külföldi beavatkozástól az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai védelmére – Európa nem engedheti meg magának, hogy tétlenkedjen – vélekedett.

Újságíróból miniszter

A közvetlen háborús veszélyt sugalló nyilvánvaló mondatai után nézzük meg, kicsoda Hadja Lahbib! Már csak azért is, mert miközben karrierje egyik szakaszában sem kerülték el a súlyos botrányok, volt kapacitása arra, hogy Magyarország súlyos megbüntetését szorgalmazza.

Botrány miniszterként

Hadja Lahbib 2022 júliusában vette át Belgium külügyeinek irányítását, a frankofón liberális párt, a Reform Mozgalom jelöltjeként. Egyik botránya 2023 júniusában, tehát az ukrajnai háború kirobbanása után pattant ki. Történt, hogy egy brüsszeli rendezvényen orosz és iráni tisztviselők is részt vettek, akiknek Brüsszel régió fizette a szállásköltségeit. A csúcson a belgák fogadták Teherán – a liberális média által ultrakonzervatívnak minősített – polgármesterét, Alireza Zakanit is. Emiatt botrány tört ki, a belga parlament végül Lahbibot is meghallgatta. Mivel Belgium volt a soros elnök 2024 első felében, ezért az ügynek az Európai Unióban is komoly visszhangja volt. A frankofón szocialisták hazugsággal vádolták a minisztert, azonban végül őket és a zöldeket is sikerült meggyőzni arról, hogy Lahbib a posztján maradhasson. A botrány ugyanakkor tovább gyűrűzött, miután kiderült, hogy az iráni küldöttség tagjai videóra vették a Zakani polgármester érkezésekor a helyszínen tiltakozókat. Az egyik tüntető édesanyját állítólag később Iránban több órán át kihallgatták.

Botrány újságíróként

Minisztersége előtt Lahbib húsz évig dolgozott az RTBF köztelevíziónál. Még újságíróként járt 2021-ben az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, melyhez az ukrán törvényeket megsértve orosz vízumot vett igénybe. Egy fotót is posztolt útjáról, a szevasztopoli kikötőből. Lahbib később komoly kritikákat kapott Ukrajnától, amely hivatalos vizsgálatot is kezdeményezett az út kapcsán, de a botrány végül elült. Olyannyira, hogy a politikus, már külügyminiszterként, 2024 nyarán az európai országok nevében sietett leszögezni, hogy „teljesen vállalnunk kell a felelősséget, és meg kell tennünk a szükséges lépéseket Ukrajna katonai megsegítésére”.

A krími utazás Lahbib tavaly novemberi biztosjelölti meghallgatásán is előkerült, a belga politikus akkor különféle érvekkel védekezett, majd megjegyezte: „Közeli kapcsolatban vagyok Zelenszkij úrral”.

A nők teste csatatér

Érdemes még néhány választ felidézni Hajda Lahbib biztosjelölti meghallgatáson adott válaszaiból. Az esélyegyenlőségért is felelős poszt várományosaként akkor kérdést kapott például arról, hogy érvényre juttatná-e az Európai Parlamentnek azt a határozatát, amely az EU alapvető jogai közé sorolja a terhességmegszakítást – A nők teste mindig is csatatér volt a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben – mondta Lahbib, majd arról beszélt, hogy néhány nő repülőgépre szállhat, hogy abortuszra menjen, másokra viszont veszélyes körülmények várnak. Egy uniós bírósági ítéletet idézve azt mondta, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés hiánya az emberi jogok megsértése.

Nem Magyarország barátja

Lahbib egyébként egyáltalán nem számít Magyarország hívének, sőt hazánk megbüntetését szorgalmazta. 2024 elején még külügyminiszterként Lahbib arra buzdította az EU kormányait, hogy folytassák azt az eljárást, amely Magyarországot megfosztja szavazati jogától. Akkor azt mondta, „olyan Európánk van, amely nehezen halad előre, és sajnos néhány állam – különösen egy – mindinkább tranzakciós, blokkoló és vétós hozzáállást alkalmaz”. Azzal folytatta: „úgy gondolom, hogy bátornak kell lennünk a döntésekhez, aktiváljuk a 7. cikkelyt egészen a végéig, amely előírja a vétójog végét”.