Hány nap szabadnapot lehet kivenni 2025-ben? Szakértő válaszol!

Hány nap szabadnapot lehet kivenni 2025-ben a munka törvénykönyve szerint? Gyerekek száma alapján mennyi szabadság jár éves szinten? Cikkünkben a szabadsággal kapcsolatban mindent megtudhat a hatályos törvények alapján.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.01.05.
Módosítva: 2025.01.05.
alapszabadság munkanap szabadnap

1. Húsz naptól növekszik

Az alapszabadság 2025- ben minden munkavállalónak egységesen 20 nap, amelyhez a különböző jogcímen igénybe vehető pótszabadságok járulnak. Amennyiben valaki év közben áll munkába, akkor számára az éves szabadságának csak arányos része jár. A szabadságot a munkaadó adja ki, de a munkavállalóval történő kötelező előzetes egyeztetés alapján.

 

2. Mennyi az annyi?

Az alapszabadság mellé járhat pótszabadság is a munkavállalónak, ami mindenkire vonatkozik. Abban az évben jár először, melyben a munkavállaló az adott életkort betölti. A munkavállaló 25. életévétől egy, majd háromévente plusz egy, 33 éves kortól 45 éves korig kétévente egy nappal emelkedik, így jutunk el az életkor szerinti maximális számhoz, ami 45 éves kortól plusz 10 nap alapszabadsággal, együtt összesen 30 nap. Évközi belépésnél ezt is arányosan kell számolni.

3. Meddig jár szülőként?

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg mindkét szülőt, amikor a 16. életévét betölti. Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után pedig 7 munkanap pótszabadság vehető igénybe.

4. Kivétel erősíti a szabályt

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni – a munkáltató a tárgyévben ki nem adott szabadságot természetben köteles kiadni a munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt. A jogszabályok szerint a munkáltatónak tilos pénzt adnia a szabadnapokért, azokat nem kifizetnie, hanem kiadnia kell. Ez alól egyetlen kivétel, ha a munkaviszonyunk megszűnik, és kevesebb napot használtunk fel, mint amennyi járt volna az adott időszakra.

5. Kell a pihenés

A fizetett szabadság lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy fizetésük csökkenése nélkül vegyenek ki időt a munkából. Ez idő alatt a dolgozók lehetőséget kapnak a pihenésre, feltöltődésre, valamint személyes vagy családi ügyek elintézésre. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy munkavállalóként naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljünk a munkavégzési kötelezettség alól – ebbe a pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beleszámítanak.

6. Áttolhatjuk az új évre

A törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, néhány kivételes esetet kivéve: ha például az előző év decemberében kezdjük el a szabadságunkat, és ez megszakítás nélkül, legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik az új évre is. Ha október 1. után kezdtünk, akkor a következő év március 31-ig vehetjük ki a szabadságot.

1. Tévhitek és igazságok

Sokan azt gondolják, hogy a szabadság felhasználásáról a munkavállaló dönthet. Ám a munkaadó évente csupán hét napot köteles akkor az igényeink szerint kiadni, a többi nappal szabadon rendelkezhet. Ha valaki év közben váltott munkahelyet, nemcsak az éves szabadsága lesz arányosan kevesebb, de azoknak a napoknak is csökken a száma, amiről ő maga dönthet.

2. Mi döntjük el

A saját döntésünk alapján kivehető hét napot legfeljebb két részletben használhatjuk fel, azaz például úgy, hogy egyik alkalommal két napra, másik alkalommal öt napra megyünk szabadságra. Ha viszont három vagy több részre szeretnénk osztani, a munkáltató belegyezésére lesz szükségünk.

3. Próbaidőre is jár?

Gyakori tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A törvényben csupán annyi megkötés van, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni.

4. Ha kevesebb a munkaidő

Sokan azt gondolják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár. Pedig ugyanannyi szabadság illet meg minket, mint a teljes munkaidős dolgozókat, de napi 4 órás munkanappal számolva.

5. Mozaikcsaládok esete

A gyermek után járó pótszabadságra mindkét szülő jogosult a saját háztartásban nevelt 16 év alatti gyermek után. Tehát ha egy válás után a gyermek felügyeletére csak az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele, még a vér szerinti gyermeke után sem kap pótszabadságot.

6. Csak 10 százalék jár

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg azzal a feltétellel, hogy a munkaviszony egy éve már fennáll. A szülői szabadság idejére a távolléti díj tíz százaléka jár. 

7. Duplájára emelkedett

Az édesapáknak a gyermekük születése esetén tíz szabadnap jár, amelyet legkésőbb a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

8. A hétvége is beleszámít?

Sokakban felmerül, hogy a pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít a kivett szabadságba? A szabadságnapokat mindig azokra a napokra kell számolni, ami a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján neki munkanap lenne.

9. Így váltható pénzre

Ha nincs igényünk a szabadságra, a törvény szerint akkor sem tudjuk a fennmaradó napokat pénzben megváltani. Ez alól egyetlen kivétel, ha a munkaviszony megszűnik, és a dolgozó kevesebb napot használt fel, mint amennyi járt volna az adott időszakra.

10. Megtérítik a kárt

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló szabadságának előre egyeztetett idejét módosíthatja, sőt, a már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ez viszont például az apasági szabadságot nem érintheti.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás