Így ünnepeltük egykor a húsvétot, mi magyarok mindig megadtuk a módját - Galéria

A húsvéti ünnepkör az egyik legjelentősebb hagyomány a magyar emberek életében. Nem csak a vallási, egyházi jelentősége miatt tölt be fontos szerepet a húsvét oly sokunk szívében, vélhetően a családi összejövetelek, a locsolkodás, az édességek, az ünnepi asztal és valamennyi hagyomány hozzájárul ahhoz, hogy annyian várjuk, szeretjük. Mióta a magyarok a húsvétot ünneplik, folyamatosan változtak az ünneplés szokásai. 

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk, ezen a napon szokás böjtölni, van, aki egész nap nem vesz magához mást, csak vizet, más úgy böjtöl, hogy a húst hagyja el ezen a napon és nem lakik jól. Nagypénteken a gyász jeléül "Rómába mennek a harangok" és nem is hallatják hangjukat egészen nagyszombatig. Nagyszombaton tartják a feltámadási körmenetet, ez a víz- és a tűzszentelés ideje. Virágvasárnap hagyomány a nagymise előtti barkaszentelés, mert a megszentelt barka elűzi a rosszat, gyógyító és rontásűző. A megszentelt barkaágat otthon az ünnepi asztalra helyezték. 

Ugyanígy régi hagyomány a sonka- és tojásfőzés, ezzel törték meg a böjtöt szombaton. A terített asztalra egy kis fonott kosárba helyezték a díszített tojásokat, amik a termékenységet, az új életet szimbolizálják. Vasárnap került az ünnepi asztalra a kalács és a bor, napközben összejött a család. Húsvét hétfőn a lányok, asszonyok kiöltöztek és ugyancsak terített asztallal várták a locsolókat. Falun az volt a szokás, hogy minden férfi minden háznál locsol, a nagyobb településeken aztán már csak az ismerősöket, rokonokat, barátokat keresték fel. Régen vízzel, később kölnivel locsolták meg a lányokat, hogy "el ne hervadjanak". A felnőtteket itallal, a gyerekeket édességgel kínálták.

A húsvét a vallási ünnepen túl a családi, közösségi összetartozás és a tavaszi újrakezdés ünnepe is volt.   

Galériánkban az elmúlt száz évből gyűjtöttünk össze húsvétkor elkapott pillanatokat.