Ez a térkép most megmutatja, hogy hol számíthatunk a poloskák őszi inváziójára

A hűvösödő éjszakák miatt a közelgő tél elől tömegesen hagyják el eddigi felségterületüket, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb áttelelőhelyet nyújtó lakókörzeteket. A három éve készült országos poloskatérkép viszont jól mutatja, hogy a kártevőkre mely területeken számíthatunk leginkább.

Magyarországon számos poloskafaj őshonos, ám valójában két invazív típusuk okozza a városlakók által is rendre megtapasztalt kellemetlenségeket. A vándor- és az ázsiai márványospoloskáról van szó. Előbbi Kelet-Afrikában, illetve Dél-Európában őshonos, a 2000-es évek elején jelent meg nálunk – ebben minden bizonnyal az éghajlatváltozás is szerepet játszott. Utóbbi pedig vélhetően nemzetközi kereskedelmi szállítmányokkal, „potyautasként” érkezett Európába. Hatékony természetes ellenségeik hazánkban egyelőre nem ismertek, így gyakorlatilag akadálytalanul szaporodhatnak és terjeszkedhetnek. A tavalyi aszályos nyár ugyan visszavetette aktivitásukat – nem voltak kedvükre a szárazság miatt megváltozott növényi nedvek –, de idén újra erős szezonjuk volt.

Ami a lakossági észleléseket illeti, a Bábolna Bio által korábban készített országos poloskatérkép megmutatja, hogy a kártevőkre mely területeken számíthatunk a leginkább. De mit tehetünk az ellen, hogy pont a mi lakásunkban találjanak téli menedéket? Nagyon fontos a mechanikai védekezés – a nyílászárókhoz tökéletesen illeszkedő szúnyoghálók –, de hatékony irtószerek is rendelkezésünkre állnak, mint például a Protect poloskairtó aeroszol.

A kártevők elleni védekezés nemcsak azért fontos, mert a jelenlétük kellemetlen, hanem például azért is, mert hatalmas károkat okoznak a mezőgazdasági területeken, a házak körüli kiskertekben – itt első számú közellenségnek számítanak –, ugyanakkor egy jót azért el lehet mondani róluk: nem veszélyesek az emberre, nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, nem jelentenek közegészségügyi problémát. Tulajdonképpen csodálatos, hogy ezek a rovarok anélkül, hogy ennének-innának, kihúzzák a teljes telet, hogy azután tavasszal kirajzzanak a búvóhelyükről.

Egy növényorvosi-rovarász tapasztalatokon alapuló elmélet szerint az őszi berajzás előtt előbb egy előcsapat érkezik, amely felderíti és illatanyaggal megjelöli az áttelelésre alkalmas helyet, azután jön a poloskahad. Egy éjszaka akár 100 km-re is képesek elrepülni.