Veszélyes ragadozók miatt rettegnek a budapesti kutyások

Nem csak visszatelepült Magyarországra a nádifarkas, vagy ismertebb nevén az aranysakál, hanem kiválóan alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, ami robbanásszerű növekedést eredményezett a hazai állományban. A sakál nagyságra a róka és a farkas között helyezkedik el, de rendkívül erőteljes felépítésű kutyafajta, amely néha bemerészkedik a városokba is. A nagytestű kutyáknak nem kell félniük, de a kisebb testű vagy karcsúbb felépítésű ebekre már vadászhat a nádifarkas. Erre már tábla is figyelmezteti a kutyasétáltatókat a XVII. kerületi Merzse-mocsár előtti padoknál.

A brutalitásuk már megmutatkozott

2019. év december 28-án tragikus esemény rázta meg a Dorozsmai Vadásztársaság szilveszteri vadászatát a Hosszúháti területrészen. Az esemény során Szikra, a híres rövidszőrű magyar vizsla szuka, a vadásztársaság kiváló munkaképességű kutyája, életét vesztette. A tragédia a harmadik hajtás során történt, mindössze 150 méterre az előző hajtástól. Szikra a sűrű nádasok és cserjés területeken át kutatva egy árokból lépett elő. Azonban a félméteres fűben egy sakál leselkedett, aki ugrás közben megtámadta és torkát átharapva azonnal megölte a 7 éves vizslát. Az eset különösen megdöbbentő volt, mivel a sakál a rendkívül sűrű növényzetben, más kutyák és hajtók jelenlétében támadott rá Szikrára. Senki sem merte kockáztatni az érdemi lövést a sűrűben, és így a sakál végül, szinte villanásszerűen, eltűnt a bozótosban.

A 2019-es eset rávilágított arra, hogy a sakál egy rendkívül kíméletlen ragadozó, amit sem az ember közelsége sem a lövések nem tartottak vissza a támadástól. A sakál ereje, bátorsága és agresszivitása sokkal nagyobb, mint eddig hittük, és még a menekülés lehetősége mellett is az ölést választotta. A vadászok vizslája nem volt számára ellenfél. A kutyatartóknak fokozott óvatossággal kell eljárniuk a főváros külterületein, különösen az erdős részeken, ahol nem szabad és nem is érdemes elengedni a kutyát póráz nélkül.