Elképesztő, mit állapítottak meg a kutatók a nevetésről

Szerencsés esetben mindannyian nevetünk naponta legalább egyszer: egy humoros helyzetre adott, megerőltetés nélküli válasznak tűnik, bár valójában a szervezetünkben sok-sok alkotóelemnek kell megmozdulnia ehhez az erőfeszítéshez. Emellett talán azt sem sejtjük, mennyi jótékony hatása van annak az őszinte kacagásnak – pedig a CNN cikke alapján a nevetés az agyat és az izomzatot is munkára fogja, és a szociális és mentális egészségünket is javítja.

A nevetéssel már kisbabakorban elkezdünk ismerkedni: ilyenkor egyben kezdetét veszi az arcizmok és a felsőtest erősödése is, és a mozdulatsor a légzőszerveken kívül az arc különböző részeit is bevonja a munkába, sokszor a szemek, a fej vagy a vállak is mozgásba lendülnek nevetés közben. A kívülről látható mozdulatokon túl azonban az agyban ilyenkor roppant komoly munka folyik: aktiválódik az izomkoordinációért felelős kéreg, a frontális lebeny, amely a helyzet megértését segíti, valamint a limbikus rendszer is, amely a pozitív érzelmek megformálásáért felel. Ez a torna pedig fitten tartja az agyat.

A nevetés ezen túl egyfajta természetes antidepresszáns is, ugyanis a folyamat csökkenti a stresszgenerálásért felelős hormonok szintjét. Azt viszont talán nem is gondoltuk volna, hogy a szociális intelligenciánk fejlesztésének is egyik eszköze a nevetgélés: az őszinte kacagás előfeltétele az, hogy megértsük a humoros helyzetet – enélkül csak összezavarodnánk. A gyakori kacagáshoz viszont a kutatók szerint pozitív életszemléletre is szükség van, hogy mindenben meg tudjuk találni a humort.

Régóta ismert tény, hogy egy mosoly csodákra képes, és ez igaz a „hangosabb testvérre” is – kutatások szerint elég pusztán látnunk a nevetést, akkor is magával ragad minket kis mértékben az érzés. A nevetés társas kötelékek kialakítására képes – ez hatványozottan igaz a csecsemők esetében, akik ekképpen fejezik ki a valakihez való tartozás örömét. A szakemberek a zárkózottabb embereknek azt tanácsolják, hogy néha gyakorolják magukban is a nevetést, mert ez a későbbiekben segíteni fogja őket a kapcsolatkialakításban.

A megfigyelések szerint a nevetés a kreatív gondolkodást is ösztönzi, és elégedettebbek vagyunk az életünkkel, ha napjában többször is kacagunk – sőt, még a környezetünkre nézve is ragályos lehet ez a mentalitásunk. Mivel olyankor, mikor nevetünk, egyben kevésbé veszünk komolyan egy adott szituációt, a problémamegoldó képességünk is fejlődhet: sokkal ritkábban fogunk rágörcsölni a kényes helyzetekre, mert próbálunk mindent könnyedén venni.

A nevetés orvosságként való felírása egyre népszerűbb a terapeuták körében: növeli a páciensek önbizalmát, ha néha ki tudják nevetni a világot, benne akár magukat is. Erre az esetre leggyakrabban a vígjátékok megnézését javasolják, de bevett megoldás a szórakoztató emberek társaságának keresése is. A nevetés már a mozgás terén is megtalálta a maga terepét: a nevetőjóga során kacagást utánzó légzőtechnikákat kell elsajátítani, amelyek egyszerre javítják a fizikai és mentális állapotot is. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet: egy őszinte, mélyről fakadó nevetés nem kerül semmibe, mégis ezer apró kis csodát képes végbe vinni.