Miniföldrengés és fúrótorony: így kutat olaj és gáz után a Mol

Sokszor halljuk a hírekben, hogyha kőolajat vagy gázt talált hazánkban a Mol. Ez természetesen minden esetben óriási eredmény, hiszen a hazai energiaforrás mindig olcsóbb, mint amit be kell hozni az országba. Ennek azonban óriási háttérmunkája van, amiről sokan nem is tudjuk, mivel jár.

Mintha gyenge földrengés lenne

Novemberben bombaként robbant a hír, amikor Vecsés mellett kőolajra bukkant a magyar olajvállalat. Ott azóta már meg is indult a kitermelés, így ezzel is növekedett a hazai kőolaj részesedése az egész felhasználásban. A Mol abban bízik, hogy Üllőnél is találnak fekete aranyat.

– mondta a területbejáráson Kemény Botond, a Mol munkatársa. A kutatáshoz egy olyan berendezést használnak, amely úgynevezett szeizmikus jeleket gerjeszt, s ezek a jelek verődnek vissza a kőzetrétegek határáról.

Megtudtuk: a gerjesztett hullámok általában néhány kilométeres mélységig, de akár 10 kilométerig is leérnek, ám a szakemberek számára az a lényeges, hogy mi verődik vissza. Ez pedig függ a földtől, az egyes kőzetrétegek elhelyezkedésétől és összetételétől is, de általában 3 kilométeres mélységnél lejjebb már nem vizsgálódnak. A jelgerjesztő vibrátor működését úgynevezett geofonok segítik. A gép közelében egy műszerkocsiból koordinálják a mérést, melynek eredményeit később a geológusok kiértékelik. Ha úgy látják, hogy valamilyen ásványkincs lehet a földben, akkor megvizsgálják az esetleges fúrás lehetőségeit technikailag és gazdaságilag is. Ez több hónapig, akár egy évig is eltarthat.

Gáz (is) van, nem (csak) kőolaj

A Hajdú-Bihar vármegyei Monostorpályiban szobahőmérsékleten légnemű szénhidrogént, sekély gázt találtak. A megelőző felméréseken már túl vannak, így itt egy 38 méteres fúrótorony végezte a dolgát.

– hangsúlyozta Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatási-termelési igazgatója, majd hozzátette, Kelet-Magyarországon már van három gázkitermelő kút – ebből még csak egy üzemel –, amelyek összesen nagyjából húszezer háztartás éves gázhasználatát biztosítják majd pár évig.

– mondta az igazgató. A fúrás után tesztelik majd a mélyben lévő gázt, és ha úgy ítélik meg a szakemberek, hogy kitermelhető, akkor fogják a kutat termelésbe vonni.

– fogalmazott Homonnay Ádám. Magyarország évente 9-10 milliárd köbméternyi gázt fogyaszt, ebből jelenleg 1,4 milliárd köbméter hazai forrás. A kormány célja, hogy ez a részarány 2 milliárd köbméter legyen, ebben pedig a Molra komoly feladat hárul.