Több tízezret is megspórolhatnak a tulajdonosok az önkormányzat támogatásának köszönhetően.
Miközben Karácsony Gergelyék próbálnak megszabadulni az állatoktól, és a kerületekre próbálják tolni a felelősséget, addig vannak olyan önkormányzatok, amelyek mindent megtesznek azért, hogy segítsenek a kis kedvenceken.
Ékes példája ennek Pesterzsébet, ahol az önkormányzat idén kedvezményesen biztosítja a kutyák és macskák ivartalanítását.
A kerület vezetése a műtéti költségek hetven százalékát vállalja át. Mint ahogyan írják, háztartásonként évente két állat, egy kutya és egy macska vehet részt a programban. A támogatás elnyeréséhez XX. kerületi lakóengedély kell.
Jelentkezni január 25-étől lehet a polgármesteri hivatalnál, elektronikusan pedig az önkormányzat honlapjáról letölthető űrlapon. Fontos, hogy a támogatás csak a rendelkezésre álló keret kimerüléséig vehető igénybe. A műtét költségeinek fennmaradt részét az állatorvosnál kell rendezni.
A mostani könnyítés óriási segítség a gazdiknak, mivel egy teljes ivartalanítás a kutyák esetében mérettől függően 20–50 ezer forint között mozog a kan kutyák esetében, a szukáknál ez a költség még drágább, 40–60 ezer forint közé tehető.
A macskák ivartalanítása se olcsó mulatság, a kandúr cicák esetében az ivartalanítás ára 10 és 20 ezer forint közé tehető, a nőstény macskáknál viszont ez még magasabb.
Annak ellenére, hogy Budapesten egyre nagyobb gondot okoz a kóbor állatok ellátása, a főváros baloldali vezetése takarékoskodásra hivatkozva nemrég arról döntött, hogy az állatok eltartása a befogástól számított 16. naptól már a kerületek hatásköre.
A döntés óriási felháborodást váltott ki, mivel jelenleg a kidobott állatok sorsa attól függ, találnak-e nekik gazdát vagy sem, gazda híján ugyanis rövid időn belül el is altathatják őket.
Az ügyben a Vigyél Haza Alapítvány alapítója akkor azt mondta a Metropolnak, hogy az igazi megoldás az lenne, ha a fővárosban lenne egy állami vagy önkormányzati üzemeltetésben lévő, önálló állatmenhely, ahová a megfigyelési időszakot követően átkerülhetnének az állatok gondozásra, nevelésre, szocializálásra és örökbe adásra. Amíg ez nem valósul meg, az önkormányzatok nem tudják átvenni az Illatos út feladatait – hívta fel a figyelmet Óvári András.
Az természetesen igaz, hogy a megnövekedett energiaköltségek jókora terhet raktak az egyébként is szűkös anyagi forrásokkal küzdő szervezetekre. A Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy egy egészséges kutya napi etetése legkevesebb ezer forinttól akár 4-5 ezer forint is lehet.
Ez az összeg ugyanakkor elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a főváros baloldali vezetése 100 millió forintból rózsakertet létesít a városházán.
Óvári András szerint pedig lenne megoldás:
Évek óta szorgalmazzuk, hogy váljon szét a gyepmesteri és a menhely funkció, illetve hogy legyen a budapestieknek – akár független, nem a város kezelésében – egy olyan menhelye, ahová 15 nap után a kutyák átkerülhetnek, ahol lehet őket szocializálni, nevelni, gondoskodni róluk, akár önkéntesek segíthetnek az örökbefogadásnál. Ahol van zöldterület, hiszen az Illatos úton 94 férőhely van változatlanul, sok-sok éve. A területen terjeszkedni nem tudnak. Zöldterület nincs, a kutyákat nem lehet kiengedni
– mutatott rá.
A Vigyél Haza Alapítvány korábban hatástanulmányt is készített, amit megküldtek az illetékeseknek, de eddig nem történt semmi azon kívül, hogy a 2019 őszén, a főpolgármesteri kampányban mentett kutyákkal fotózkodtak fővárosi politikusok, például Karácsony Gergely is.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre