Immár államilag elismert a siket közösség anyanyelve, a jelnyelv, melyből már nyelvvizsga is tehető. A Metropol egy siket országgyűlési képviselőt, illetve az Európai Parlament első siket képviselőjét kérdezte arról, hogy miként látják saját, illetve a siketek és nagyothallók tágabb közösségének helyzetét.
Dr. Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Siketként az első ügyvéd és az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál.
„Az idegen nyelvként letehető, államilag elismert magyar jelnyelvi vizsga azt jelzi, az állam számára a magyar jelnyelv ugyanolyan értékű, mint bármely más hangzó nyelv és elismeri, hogy a magyar siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv. Ez önmagában egyedülálló és a magyar siket közösség nyelvi kisebbségként való elismerését is jelenti” – mondta lapunknak dr. Kósa Ádám, aki jelnyelvi tolmáccsal vagy írótolmáccsal kommunikál a többi képviselővel.
Elmondása szerint körülbelül 10-15 ezer embernek anyanyelve a magyar jelnyelv. Ide számolják azokat is, akik siket családba születtek és így a magyar jelnyelvet ismerték meg először. A képviselő szerint a többségi társadalom úgy tud segíteni a jelnyelvet használóknak abban, hogy az eddigieknél jobban megértsék egymást, hogy megtanulják a jelnyelvet.
Dr. Tapolczai Gergely hasonlóan vélekedik.
„Mivel jelen pillanatban csak jómagam használok jelnyelvet a parlamentben, mint az Országgyűlés első siket képviselője, a többiekkel elsősorban jelnyelvi tolmácsok segítségével kommunikálok” – nyilatkozta dr. Tapolczai Gergely.
A magyar kormány 2010 óta több fontos intézkedést is hozott, az egyik legnagyobb projekt a Kontakt Jelnyelvi Tolmácsszolgáltatás, ami internetes alapú, videós jelnyelvi tolmácsszolgáltatást jelent. „A megyei és fővárosi jelnyelvi tolmácsszolgálatok folyamatos szolgáltatást látnak el, segítve a hallássérült ügyfeleket. Fontos feladat a további minőségi jelnyelvi tolmácsok képzése, továbbképzése, hogy legyen megfelelő kapacitás” – mondta a képviselő.
Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szeptemberben Budapesten, a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán. Fülöp Attila elmondta: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsenek, hanem elhárítsanak előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre