100 évet vártak, hogy megépüljön – 20 éves az ikonikus Lehel Csarnok - Fotók!

Budapest XIII. kerületében a lebontott Lehel téri piac helyére 2002-ben ifjabb Rajk László tervei alapján épült fel a Lehel Csarnok. Az épületet a köznyelv és a sajtó találóan Kofahajónak csúfolja, érdekes, a kerületbe nem teljesen illő posztmodern stílusa miatt. A korábban itt lévő piac bő 100 évnyi múltat tudhat maga mögött.

Problémák a csarnok építése körül

A régi Lehel piacot többszöri halogatás után végül 2000 februárjában zárták be, az árusoknak pedig egy átmeneti épületet alakítottak ki a hajdani köszörűgépgyár épületében. A Mazsihisz vezetése az építkezés megkezdése előtt hevesen tiltakozott, mondván a csarnok területe alatt egykor zsidó temető volt. Ez hatalmas konfliktusokat váltott ki, ám utóbb kiderült, hogy 1910-ben exhumálták a sírokat és a rákoskeresztúri temetőbe helyezték át azokat, így megkezdődhetett az épület alapozása. Az építkezés alatt többször módosítottak az épület tervein, ezért csúszott a csarnok átadása, valamint egyes kereskedők nem tudták az üzletekben elhelyezni az előzetes alaprajz szerint beszerzett berendezéseiket, mert az átadott üzlethelyiségek eltértek a tervezettől.

Megosztó külsejű épület

2002-es nyitásakor mindenkit meghökkentett Rajk László alkotása az épület újszerűsége és harsánysága miatt. Az épület egy hajót ábrázol, ami a dunai hajózást és áruszállítást szimbolizálja. Volt, akinek tetszett, de volt olyan is, akit felháborított a posztmodern épület látványa. Sokak szerint ez a színes, elsőre talán kaotikus épület nem illik bele Budapest épületszövetébe.

100 évet vártak rá

A Ferdinánd – mai Lehel – téri piac csarnoképítési kálváriája már száz évvel ezelőtt elkezdődött. A múlt századi piac ugyanis arról volt híres, hogy a kofák a földön árulták portékáikat, amit egyesek vidékiesnek tartottak, mások szimplán egészségtelennek. Ez utóbbiak már akkoriban felvetették, hogy a vásártér helyére egy, a kor követelményeinek megfelelő csarnok épüljön. Teltek az évek, de az építkezés csak nem akart elkezdődni. Az azonban mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hogy az 1960-as években a kor ideáljainak megfelelő pavilonokat építettek az akkor éppen Élmunkásnak nevezett térre, ahová ráadásként még a villanyt és a vizet is bevezették.

Többször terveztek ide csarnokot

1903-ban került először szóba, hogy a főváros a piac céljára használt Ferdinánd teret felszabadítja, azon sétateret létesít, és a nyílt piac helyett egy vásárcsarnokot épít. „A vásárcsarnoki igazgatóság ma adta ki a csarnokok 1904. évi forgalmáról szóló évkönyvét. Az igazgató egész sereg fedett vásárt kér …. a VI. kerületben a Hungária-ut és a Lehel-tér környékére ” – volt olvasható az 1906. március 4-i Budapesti Hírlapban.

Tarthatatlan

Egy 1909-es Fővárosi Közleményben még mindig arról olvashatunk, hogy a Ferdinánd téri élelmi piac területén köztisztasági s így főleg közegészségi okokból, de közlekedési okokból is, tarthatatlanok az állapotok.

Por és szemét

1930-ra már sürgőssé vált, hogy a piac fölé csarnokot húzzanak, ám ez ismét meghiúsult, helyette a Garai téri piacot építették meg. „Most már sürgős a Ferdinánd téri piac rendezése. Esztendők óta panaszolják az árusok és a vevők, hogy tarthatatlanok a viszonyok a Ferdinánd téri piacon. Por, szemét” – írta a Népszava 1930. október 9-én. Végül 98 év elteltével, 2002. február 8-án átadták a várva várt Lehel téri csarnokot.

A Metropol kint járt a helyszínen, ugyanis kíváncsiak voltunk, mit gondolnak a vásárlók az ikonikus piacról.

„Nagyon szeretek idejárni, már a csarnok előtt is a Lehel téri piacon vásároltam. Szeretem a hazai árut és az eladók hagyják, hogy kedvünk szerint válogassunk a termékekből” – mesélte lapunknak Mária.

„Azért járok ide, mert ehhez a piachoz lakom a legközelebb. Viszont szerintem nagyon drága és egyre több a külföldi árus is” – mesélte Éva, aki hozzátette, hogy sokszor inkább egy távolabbi piacra utazik, mert azt sokkal olcsóbbnak véli.

„Egész életemben itt laktam a kerületben, mi nagyon örültünk, amikor megépült a csarnok, mert sokkal kényelmesebb fedett helyen vásárolni, mint kint fagyoskodni télen, esőben” – mondta el Mária.

Ha érdekel a Lehel téri piac és Angyalföld történelme, Miénk a Ház! néven szervez ingyenes városi sétákat Maczó Balázs muzeológus. Sétáikon igyekeznek egy-egy városrészt a lehető legszínesebb módon bemutatni. Nemcsak építészettörténeti, de társadalom-, kultúr- vagy éppen gazdaságtörténeti szempontból.