Már a kutyások is kiakadtak a Karácsony-féle méhlegelőkre. Ezeken ugyanis halomban áll az elszáradt toklász, ami rendkívül veszélyes, hiszen befúródhat a kutya különböző testrészeibe, a tappancsába, a fülébe, a nyálkahártyájába, de akár a szemébe is. Lapunknak több fővárosi állatorvos is megerősítette: az utóbbi időben megsokszorozódtak a toklászos esetek. Lényegtelen apróságnak tűnhet, ám ha megakad a nyálkahártyájában vagy az orrában, akár meg is fulladhat.
A Metropol Buda egyik legkedveltebb kutyasétáltató helyére, a Tabánba látogatott, ahol a főváros néhány hete szintén kialakított egy méhlegelőt. A kedvencüket sétáltatóktól megkérdeztük, valóban sokkal több lett a toklász mostanában.
Szabina keverék kutyájával jár ide: Nem megyek oda, sok a toklász, nincs is locsolva, a méhlegelőről már ne is beszéljünk. A gaz már a térdemig ér és el is száradt. A kutyusnak eddig sikerült megúsznia, bár sokkal több a toklász a környéken. Itt sem volt levágva a gaz, de a helyi kutyások szóltak a polgármester asszonynak, a Facebookon én is írtam neki, és most megcsinálták. Van itt a méhlegelőben toklász, parlagfű, az én lányom is allergiás rá. Miért pont ide kellett ezt rakni? Jönnek a turisták és ezt a gondozatlan magas gazmezőt látják. Ha meg már méhlegelőt csinálnak, legalább locsolnák!
Erika és kutyája, Tádé: Több toklász van mostanában, nem igazán gondozzák, évente kétszer ha levágják. Tádé rövid szőrű, neki szerencsére kevésbé okoz gondot a toklász, de gondoljon bele, mit jelent ez egy uszkárnak. Itt szoktak az emberek napozni, a kutyások labdázni, ide zsúfolódik mindenki. Nagyon jól hangzik, hogy méhlegelő, de ez csak gaz. Ha valaki idejön, néhány kis virágon kívül nem talál mást csak elszáradt kórót. Ez a méheknek se jó szerintem.
Tamás és kutyája, Fifike: Nem feltétlenül ellenzem a méhlegelőt, de nem viszem a közelébe Fifit, így elkerülöm a toklászokat. Megvan a taktikám az ilyen esetekre: úgy vettem észre, hogy rotációsan vágják a füvet a környéken, ahol frissen van vágva, oda nem viszem Fifit, mindig a frissen kaszált területtel és a méhlegelővel szemben sétálunk, így elkerüljük a baleseteket.
A toklász az egérárpa (Hordeum murinum) nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának darabkája. A kiszáradt növény termése lehullik és potenciális veszélyt jelent a kutyákra, hiszen bejuthatnak a kutya fülébe, orrába vagy a bőre alá.
Lapunknak dr. Bendzsel Dávid állatorvos (FuzioVet Állatkórház) elmondta, most alapvetően a nagy szárazság az, ami erősen megdobta a toklászos esetek számát az állatorvosi rendelőkben. Értelemszerűen ott, ahol a gazt rendesen levágják jóval kisebb eséllyel jut be toklász a kutyába. Ha Budapest néhány helyén lekaszálatlan területeket hagynak – tette hozzá, ott sokkal nagyobb eséllyel jut az állat fülébe, szemébe, talpába vagy orrába toklász. A méhlegelők valamelyest rontanak a helyzeten, de ez statisztikailag feltehetően nem kimutatható. Az állatorvos szerint sokat javulna a helyzet, ha a növényeket nem csupán lekaszálnák, de el is vinnék. A toklász a rövid szőrű kutyáknál is okozhat bajt, de ott kisebb mértékben, mint a közepes vagy hosszabb szőrűeknél, rájuk fokozottan figyeljünk – mondta. Minden séta után érdemes átnézni a talppárnáikat és a fülük környékét. A kutyánál az erős hunyorgás és a fejrázás is intő jel lehet egy kiadós séta után. Ritkábban fordul elő, de nagyobb a probléma, ha a kutyánk felszippantja a toklászt, ami prüszkölést, orrvérzést okozhat. Nagyon kell vigyázni, mert a toklász bejuthat a középfülbe is és a bőr alatt képes akár 10 centimétert is vándorolni. Ezek mind olyan problémák, amelyekkel érdemes azonnal állatorvoshoz fordulni – foglalta össze dr. Bendzsel Dávid.
Egy virágos méhlegelő az allergiások helyzetén is javítana, hiszen a magkeverékben lévő növények kiszorítanák azokat, amelyekre allergiásak az emberek. De ehhez gondozni kell a területet: egyszer át kell szántatni, rendes magkeveréket kell kiszórni, és utána rendszeresen locsolni. A mostani budapesti gaztenger nagyon durva – mondta Szabó Olivér méhész. A makói méhésznek saját méhlegelője van, de ehhez olyan magkeveréket használ, amiben 44-féle növény van. Ahol csak zöld van, tarack vagy parlagfű, oda a méhek és beporzók nem mennek, hiszen nincs táplálékuk – tette hozzá.
Idegen a méheknek az a levegő, amit a közlekedés megváltoztat a kipufogógázokkal, vegyületekkel. A méhek agresszívvá válnak, ha a saját, megszokott életterületük helyett ilyen környezetbe kerülnek – mondja dr. Nékám Kristóf allergológus, hozzátéve: ezeknek az állatoknak kínszenvedés a városi környezet, amin nem segít, hogy van egy 10×10 méteres terület, ahová kitesznek egy táblát, hogy „méhlegelő”.
Egy igazi méhlegelőn a következő virágoknak kellene helyet kapniuk: repce, mustár, mézontófű, len, napraforgó, lóhere, kamilla, körömvirág, szarvaskerep, baltacim. Ezek márciustól késő őszig folyamatosan adják a táplálékot a méheknek. Ma a magkereskedésekben ötféle méhlegelő-magkeverék is kapható.
A fővárosban összesen 22 helyszínen vannak méhlegelők, amiket a Főkert kezel, de ebben nincsenek benne a kerületek által fenntartott méhlegelők, mert például a XII. kerületben több is van.
I. kerület
Gellért-hegy
Tabán
Vérmező
Várhegy
II. kerület
Gesztenyéskert
III. kerület
Óbudai-sziget
Kiscelli parkerdő
Görzenál és Slachta Margit rkp.
Országzászló melletti park
Fischer Ágoston park
Flórián tér
IX. kerület
Könyves Kálmán krt., Soroksári út és Mester utca közötti szakasz
Millenniumi Városközpont
Gizella sétány
X. kerület
Népliget
XI. kerület
Petőfi híd budai hídfő két oldala
Rákóczi híd budai hídfő két oldala
Bocskai út, középső elválasztó sáv
Gellért-hegy
XIII. kerület
Tahi utca, Rákos-patak menti park
Margitsziget
XXII. kerület
Nagytétényi Kastélypark
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre