A vakságtól fél Jankovics Marcell, a Magyar népmesék rendezője

Maszkviselés mellett otthonában fogadta a Metropolt Jankovics Marcell, Kossuth-díjas rajfilmrendező. A Nemzet Művésze örömmel mesélt az elmúlt időszak tanulságairól, de gyerekkori drámájába, és a legnagyobb félelmeibe is beavatott minket. Kiderült, hogy a családjában generációk óta örökletes betegség a vakság.



Megosztás
Szerző: Holló Bettina
Létrehozva: 2020.09.18.
interjú

Mit gondol, mit tanított nekünk az elmúlt időszak?

Fontos tanulság, hogy egy kis pancsolásért és kultúráért nem muszáj a világ másik végére elutazni, rengeteg felfedezésre váró hely van itthon is. Én a filmfesztiválok miatt bejártam az egész világot, de a szívem mindig hazahúzott. Magyarország egy kincs, amire vigyáznunk kell, többek közt erre is megtanított bennünket ez a különleges időszak, ami bizonyára a történelemkönyvekben is helyet kap majd.

A legendás Fehérlófiát is ő rendezte (Fotó NFI)

78 éves, sok olyan időszakot megélt, ami szintén szerepel a történelemkönyvekben, köztük a II. világháborút és a Rákosi-korszakot. Utóbbi az életében különösen mély nyomot hagyott

Apámat 1950 októberében, hét nappal a születésnapom előtt letartóztatták, mert azt hitték, kémkedik. Hetekig figyelték a házunkat, és mielőtt bevitték, egy kivégzést is eljátszottak vele a Városligetben. Négy évig semmit nem tudtunk róla, csak sejtettük, hogy él. Aztán 1954-ben 48 évesen agyvérzést kapott a börtönben, és soha többé nem lett belőle teljes értékű ember. Végül 56-ban a forradalmárok szabadították ki, de szinte egyenesen a kórházba vitték.

 

A családnak nem lehetett könnyű ezt feldolgozni…

Többé semmi nem volt olyan, mint előtte. A nővérem ráadásul 56 után Amerikában kezdett új életet. Most 87 éves, a mai napig ott él. Hazajönni már nem tud, ugyanis alig lát valamit. Nálunk családi probléma a vakság.

 

Önnek van oka félni?

Van, és félek is. A nagynéném és az unokafivérem is gyógyíthatatlanul megvakult, tartok tőle, hogy velem is ez történik, noha egyelőre nincs nagy gond a szememmel.

 

A rajztehetségéért viszont hálás lehet a családjának

Az egész genetikámért hálás vagyok, mert sokféle. A genetika alapján 36 százalékban vagyok magyar, felmenőim között horvátok, osztrákok, székelyek, örmények, szlovákok, és még lengyelek is voltak.

Vendégül látta lapunkat (Fotó: Metropol/Keresztesi Balázs)

Bizonyára büszkék arra, amit elért. Ön mire a legbüszkébb?

Talán furcsán hangozhat, de számomra a legnagyobb elismerés, hogy megtudtam, hogy egy kisfiú pontosan olyat álmodik, amilyen a Fehérlófia. Jó érzés!

 

A szívéhez mégis a Magyar Népmese áll a legközelebb. Van kedvence?

A só, A szorgalmas és a rest leány, valamint A szállást kérő róka. De az abszolút kedvencem a sorozat főcíme, amit nap, mint nap rengetegszer hallok, ugyanis az a csengőhangom.

 

Most min dolgozik?

A Toldi folyamatosan készül, és belekezdtem egy valószínűleg életem végéig tartó könyvbe, ami a Biblia jelképeiről szól, remélem sikerül befejeznem. Azt szoktam mondani, hogyha mindazt megcsinálhattam volna, amit nem csinálhattam meg, akkor nem csinálhattam volna meg azt, amit megcsináltam. De végülis örülök, hogy így alakult.

Életműve a magyar kultúra szerves része

Jankovics Marcell a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező,a magyar animációs mozgóképművészet emblematikus alakja. Ő rendezte többek közt a Magyar Népmeséket, de Sisyphus című alkotását Oscar-díjra is jelölték. Az ő nevéhez köthető továbbá a János vitéz, Az ember tragédiája, és a Fehérlófia is.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás