Péterfy Bori: „A családról alkotott illúzióim mára szertefoszlottak”

„Sok olyan problémával szembesülök, amitől meginog az önbizalmam” – mondta el Péterfy Bori az ÉVA Magazinnak adott interjújában, amelyben önszeretetről és magánéleti nehézségekről is őszintén beszélt. A színész-énekesnő vallja: művészként hatványozottan nehéz elérnie az önszeretet bármilyen fokát.

Állandóan pörög és tele van önbizalommal – a többségnek ez az első benyomása, ha meghallja Péterfy Bori nevét. A színész-énekesnő nem is titkolja: munkamániásként éli az életét, így szabadidőből nem sok jut neki. 

Míg a koncerteken és a színházi filmes szerepeiben tele van tettvággyal és magabiztosággal, Péterfy Bori úgy érzi, magánélete kibillent az egyensúlyból. „Egyedül nevelem a gyerekem lassan egy éve, és sok olyan problémával szembesülök, amitől meginog az önbizalmam. A családról alkotott illúzióim mára szertefoszlottak, pedig azt hittem, jól megy nekem a családi élet. Hogy elváltam, egy másik magánéletet kell felépítenem, de még keresem az utat, és hozzá az önbizalmat. Alapvetően is jellemző rám, hogy napi szinten változik, mennyire vagyok elégedett magammal” – mondta el Péterfy Bori. 

A színész-énekesnő 2011-ben, sikerei csúcsán, negyvenévesen lett édesanya, és a lapnak elárulta: kisfia, Doma érkezése a legharmonikusabb korszakában történt. „Próbáltam a színészetet, a zenekart és a családot egyszerre tolni, mellettük szuper nőnek és társnak maradni, és azt éreztem, hogy jól csinálom. Az ilyen boldogság közepette esik meg gyakran, hogy az élet közbeszól. Hiába próbálkozol, hogy ne ronts el semmit, ha nem te, akkor az élet veszi el.”

Az önszeretet kérdésről Péterfy Bori úgy nyilatkozott: művészként iszonyú mélységeket jár meg, és neki még nagyobb küzdelem, mint egy civilnek, hogy elérje az önszeretet bármilyen fokát. „Művészként simán beleesel a csapdába, hogy amikor sikered van, sok a munka, akkor szereted önmagad – mert érzed, hogy értékes vagy –, de amikor nem csörög a telefon, nem hívnak annyian, legszívesebben kidobnád magad a kukába. Meg kell tanulnom akkor is szeretni magam, amikor épp nem hajlongok a színpadon, ahogy kiabálják a nevemet.”