Megdöbbentő vallomás: „Hálás vagyok anyámnak, hogy elhagyott”

„A karantén alatt sok minden helyre került”

Zsiga Melinda nem sokkal a koronavírus-járvány előtt tudta meg, hogy pajzsmirigy-alulműködése van, így az elmúlt pár hónapot arra használta, hogy testileg és lelkileg is rendbe tegye magát.

-Először a tavalyi vb után éreztem, hogy nincs minden rendben. Felment a súlyom, folyamatosan ki voltam száradva, és az edzések sem mentek olyan jól. Kiderült, hogy pajzsmirigy- alulműködésem van, ami miatt nagyon oda kellett figyelni magamra. Jó alkalom volt erre a karantén, hisz sokkal jobban tudtam tartani a diétát, a versenyek sem szakítottak meg ebben. Emellett sok időt töltöttem kettesben a cicámmal, ami nagyon jót tett lelkileg, sok minden helyre került bennem – mondta Melinda, akinek megrázó gyerekkora volt.

–Édesanyám a születésem után lemondott rólam, egész egyszerűen ott hagyott a kórházban. Nevelőszülőkhöz kerültem, de csak kis időt töltöttem náluk, nem is emlékszem rájuk. A második családról már több emlékem van, de sajnos nem pozitívak. Úgy érzem, hogy ők sosem szerettek engem, többször bántottak, nem értettem, miért érdemlem mindezt a saját szüleimtől, merthogy azt hittem, hogy ők azok. Végül egy harmadik családnál kötöttem ki, ők kezeltek először partnerként, tőlük tudtam meg azt is, hogy állami gondozott vagyok. Kilencévesen kaptam egy igazi családot, ők a mai napig a saját gyermekükként szeretnek – mesélte a 34 éves sportoló.

„Tudni akartam, miért nem kellettem neki”

Melinda pár évvel ezelőtt felkereste az édesanyját, hogy megtudja az igazságot. Noha igazi válaszokat nem kapott, a lelke mégis megnyugodott.

–Egyszer találkoztam vele, ugyanis tudni akartam, miért nem kellettem neki. Azt mondta, hogy a gyámhatóság vett el tőle a körülmények miatt - ami nem igaz. Soha nem keresett, pedig lett volna rá lehetősége. Érdeklődtem nála az apámról is, válaszként elvitt a sírjához. Nem tudom, hogy valóban ő volt-e az, akit mutatott, hisz az anyakönyvi kivonatomban sem szerepel az apám neve. Az egész történet zavaros, de ma már nem is akarom megérteni. Nem haragszom a vér szerinti anyámra, sőt hálás is vagyok neki, hogy elhagyott, különben nem tarthatnék ott, ahol. Persze a sebek még nem gyógyultak be teljesen, néha még mindig azt érzem, hogy teher vagyok, de aztán körülnézek, és rájövök, hogy ez nem igaz. Van családom, barátaim, és munkám. Egyszóval boldog vagyok – tette hozzá.

Másokon szeretne segíteni

Zsiga Melinda a 2017-es kick-box világbajnokságon hazai közönség előtt lett bronzérmes. Jelenleg is versenyez, valamint csoportos edzéseket tart kicsiknek, nagyoknak, fiúknak, lányoknak. Nem válogat, mindenkit szeret, az órákon pedig igyekszik valami kis pluszt is adni nekik.

–Nemcsak edzőként, hanem magánemberként is jelen vagyok az életükben. Szeretném, ha tudnák: ha az élet bármilyen területén gondjuk van, rám számíthatnak. Nekem nem mindig volt kihez fordulnom, és sokan vannak hozzám hasonló helyzetben, olyan jó lenne rajtuk segíteni – mondta a sportoló.

Több sportágban felfigyeltek rá

Zsiga Melinda 1985. december 7-én született Siófokon. Mindig is fogékony volt a sportokra, általános iskolában atletizált, többször megkapta az iskola legjobb sportolója címet. Középiskolában kézilabdára váltott, és hamar felkerült az NB.I/B országos ligába, de ott több sérülést is szerzett, így nem folytathatta. Az ökölvívást a főiskolán kezdte el, 2009-ben az első amatőr versenyén 3.helyezést ért el. 2017-ben válogatott lett, majd kijutott a világbajnokságra, ahol bronzérmet szerzett. Erre az eredményre a mai napig nagyon büszke. Jelenleg egyedülálló, Budapesten él két cicájával.