Már a lengyeleknél is többségben vannak az ukrán tagságot ellenzők

Egy új kutatás szerint a lengyel állampolgároknak jelenleg 35 százaléka gondolja úgy, hogy országuknak támogatnia kellene Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit, és csupán 37 százalékuk vélekedik úgy, hogy Lengyelországnak segítenie kellene Kijev NATO-hoz való közeledését. Ezzel szemben mindkét esetben 42 százalékos az ellenzők aránya.

Ezek a számok jelentős visszaesést mutatnak ahhoz képest, amit ugyanaz a kutatóintézet, az IBRiS mért 2022-ben, nem sokkal Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után. Akkor a lengyelek 85 százaléka támogatta Ukrajna EU- és 75 százaléka Ukarajna NATO-csatlakozását. A Notes from Poland által közzétett kutatás többek között Ukrajna elleni háborúval, Lengyelország Kijevnek nyújtott támogatásával és az ország saját biztonságával kapcsolatos kérdéseket is vizsgált.

Ugyanebben az évben Andrzej Duda elnök gyorsított eljárást sürgetett Ukrajna EU-csatlakozása érdekében, míg az akkori kormányfő, Mateusz Morawiecki kijelentette: „Támogatni akarjuk Ukrajnát a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseiben.”

A jelenlegi, Donald Tusk által irányított lengyel kormány szintén sürgette az EU-t, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról. 2024 májusában Lengyelország és Ukrajna megállapodást írt alá, amelyben Varsó vállalta, hogy támogatja Kijev törekvéseit az uniós csatlakozás érdekében.

Ugyanakkor az idei lengyel elnökválasztási kampányban három jobboldali ellenzéki jelölt – Karol Nawrocki, Sławomir Mentzen és Grzegorz Braun –, akik együtt a szavazatok 51 százalékát szerezték meg az első fordulóban (majd a második fordulóban alulmaradtak), ellenezték Ukrajna uniós tagságát.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta Lengyelország Ukrajna egyik legerősebb támogatója volt: jelentős katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott, és elsődleges célországa volt a háború elől menekülők millióinak.

Az új IBRiS-felmérés szerint azonban a válaszadók 46 százaléka úgy gondolja, hogy Lengyelországnak csökkentenie kellene (26 százalék) vagy teljesen le kellene állítania (20 százalék) a katonai segítségnyújtást Ukrajna felé.

Mindössze 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy növelni kellene a támogatást, míg 35 százalék szerint a jelenlegi szinten kellene tartani azt. Mintegy 45 százaléka a válaszadóknak azt mondta, hogy Ukrajna támogatása növeli Lengyelország biztonságát, míg 37 százalék nem ért egyet ezzel. Csupán 15 százalék támogatná, hogy lengyel csapatokat küldjenek Ukrajnába békemisszió keretében a háború után, 64 százaléka a megkérdezetteknek azonban elutasítja ezt a lehetőséget. A lengyel kormány a közelmúltban elutasította Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottjának Keith Kelloggnak a felvetését, miszerint Varsó részt vehetne egy esetleges békefenntartó misszióban Ukrajnában.

Amikor az IBRiS arra kérdezett rá, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak, a megkérdezettek 62 százaléka szerint Ukrajnának tűzszünet nélkül is tárgyalnia kellene Oroszországgal, míg 15 százalék ellenezte ezt. Ugyanakkor

35 százalék úgy gondolja, hogy Kijevnek el kellene fogadnia bizonyos területek elvesztését a béke érdekében, míg 34 százalék elutasítja ezt a megoldást.

Azt is vizsgálták, mennyire tartanak az emberek attól, hogy Oroszország megtámadja Lengyelországot. A válaszadók 24 százaléka a legalacsonyabb, 1-es vagy 2-es értéket adta (a 7-es skálán), míg csak 12 százalék gondolta nagyon valószínűnek a támadást (6-os vagy 7-es értékkel).

Ha mégis sor kerülne egy orosz támadásra, a válaszadók 57 százaléka szerint az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtana Lengyelországnak a NATO-szövetség keretében. Ugyanakkor közel minden ötödik (18 százalék)  gondolja úgy, hogy Washington nem segítene.

Az IBRiS felmérése azt is kimutatta, hogy a lengyelek fele (50%) támogatja a védelmi kiadások növelését, holott azok már most is a NATO-n belüli legmagasabb szinten vannak, a GDP 4,7 százalékát teszik ki. A válaszadók 30 százaléka a jelenlegi szint fenntartását támogatja, éscsak 5 százalék csökkentené a katonai költségvetést.