Kocsis Máté: Hárommilliárd forintot veszítenek a baloldali frakciók

– A parlamenti frakciók működése egy ciklus alatt harmincmilliárd forint, ami így jelentős kiadás az állam részéről – derült ki Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének a keddi háttérbeszélgetésén. A kormánypárti politikus elmondta, hogy a jelenlegi frakció támogatási szabályok mellett egy baloldali képviselő többe kerül, mint egy kormánypárti.

A frakcióvezető jelezte, hogy egy kormánypárti képviselő az előző ciklusban 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba, míg az új ciklusban ez egy kormánypárti politikus esetén 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra növekedne.

Tehát képviselőként 1,5 millió forinttal több pénzt jelentene a baloldali frakcióknak, miközben nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak a hat baloldali párt (Demokratikus Koalíció, MSZP, Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP) közös listájára, mint amennyit a hat párt a 2018-as országgyűlési választáson szerzett.

– Mindez tisztességtelen és nem tükrözi a választói akaratot sem – közölte Kocsis.

Az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak, ám az új szabályozás értelmében a képviselők helyett a választási listákhoz fogják kötni a frakciókat megillető támogatásokat.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy az új szabályok értelmében a baloldali frakciók hárommilliárd, míg a kormánypárti képviselőcsoportok kétmilliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd a jelenlegi parlamenti ciklusban. A baloldali pártok számára havi bontásban ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció húszmillió forint helyett kilencmilliót, a Momentum, a Jobbik és az MSZP nem 18 milliót, hanem csak 7,6 milliót költhet el, míg a Párbeszéd 16 milliós havi bevétele hatmillióra, az LMP szintén 16 milliós kerete pedig 5,7 millióra apad. – A KDNP esetében 2,5 millióval csökken a támogatás, ami így 18,5 millió forint lesz, míg a Fidesz esetében egymillió forintos csökkenésről van szó – ismertette a frakcióvezető.

Kocsis Máté emlékeztetett, hogy a korábbi parlamenti ciklusban is történtek változások a frakciótámogatásokban, így a jelenlegi intézkedés nem számít példa nélkülinek. Továbbá jelezte, hogy a törvénytervezet parlamenti benyújtására a jövő kedden kerülhet sor, amit Simicskó Istvánnal, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjével közösen fog megtenni, az új szabályozás pedig várhatóan 2023. január 1-jén lép majd hatályba.

Emellett Kocsis közölte, hogy a változás egy nagy törvénymódosítási csomag része lesz, ami más, kisebb változtatásokat is tartalmaz. Eszerint változhat a frakciókat megillető beszédjog hossza, amivel nyolc óra helyett négy órára rövidülne egy törvény időkeretes vitája, illetve újra lehetővé válhat, hogy ciklus közben frakciót válthassanak a képviselők.

– Mostantól mindig egy időben tarthatják Magyarországon az európai parlamenti és az önkormányzati választást, így kilenc-tíz milliárd forinttal olcsóbb lesz a lebonyolítás

– jelentette be a másik változást Kocsis. Továbbá ismertette, hogy a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma így is 2024 októberéig tart majd, így 2024 májusában arról dönthetnek majd a választók, hogy 2024 októberétől kik vezessék az önkormányzatokat.

Az ellenzéki összefogás népszerűsége tíz százalékponttal, 35-ről 25 százalékra csökkent az április 3-i országgyűlési választások óta eltelt időszakban, miközben a kormánypártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés adatai alapján a baloldali összefogásból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak.

A Századvég felmérésében feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok – önbevallásuk szerint – mely politikai erőt támogatták április 3-án, illetve jelenleg melyik párttal szimpatizálnak, majd összehasonlította az eredményeket. A kutatási adatok tanúsága szerint a kormánypártok támogatottsága érdemben nem változott az elmúlt hónapokban, a jobboldali tábor szilárdnak tekinthető.

A felmérés rámutat arra, hogy – önbevallásuk alapján – a válaszadók 52 százaléka szavazott a Fidesz–KDNP-szövetségre április 3-án, 51 százalékuk pedig jelenleg is a kormánypártokat támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.

Ezzel szemben a balliberális tömb népszerűsége – a korábbiakban megindult tendenciát folytatva – tovább zuhant. Míg a politikailag aktív magyarok 35 százaléka – önbevallásuk szerint – áprilisban az ellenzéki összefogásra adta a szavazatát, addig napjainkban pusztán 25 százalékuk szimpatizál az egyesült baloldali erőkkel, amely tíz százalékpontos zsugorodást jelent a balliberális szavazótáborban.

Másképpen fogalmazva, az összefogott baloldali tömb az áprilisban rájuk voksolók több mint negyedének támogatását elveszítette.

A Századvég szerint a jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a baloldali pártok – az orosz–ukrán háború és az ennek következményei által felfokozott politikai-gazdasági helyzetben is – saját belső válságukra és nem a magyar emberek jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszálnak, amely jelentős kiábrándulást okozott a balliberális szavazók körében. Egyebek mellett komoly konfliktus robbant ki Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt körül annak kapcsán, hogy nehezen tud elszámolni a kampánypénzekkel. A Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt ugyanakkor május végén elmaradt a Fővárosi Közgyűlés ülése, a Jobbik elnöke, Jakab Péter pedig a saját párttársai nyomására kényszerült lemondásra a pártelnöki tisztségből. Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáitól – mutat rá a Századvég.

A cég egy korábbi kutatásából az is kiderül, hogy amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgázszolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A baloldali javaslat hatására kilencszázezer háztartásnak, azaz körülbelül 2,1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről. Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz, míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy a javasolt szankciók jók és hatékonyak.

A mostani közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az ellenzéki összefogásból és annak pártjaiból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak. A felmérés alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki összefogásról leszakadó szavazók tekintélyes részét sikeresen tudta megszólítani az említett két párt, ennek megfelelően a Mi Hazánk támogatottsága áprilisról júniusra 6-ról kilenc százalékra, míg a Kétfarkú Kutya párt bázisa háromról nyolc százalékra nőtt. Egyéb pártokra jelenleg a válaszadók két százaléka voksolna.