„Egyre fontosabbá válik a kínai-magyar együttműködés” - különleges köszöntőt mondott Orbán Viktor

Az 1957-ben alapított rendezvény Kína legrégebbi, legnagyobb és leglátogatottabb vására, egyben az ázsiai-csendes-óceáni térség egyik legforgalmasabb nemzetközi külkereskedelmi kiállítása, amelyet minden tavasszal és ősszel megrendeznek. Házigazdája a kínai kereskedelemi minisztérium és Kuangtung tartomány kormányzata, a főszervező a kínai külkereskedelmi központ (CFTC).

A magyar kormányfő Li Ko-csiang kínai miniszterelnökhöz, valamint a többi magas rangú külföldi politikushoz intézett angol nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány immár majdnem két éve sújtja a világ országai közötti kereskedelmet. Fogalmazása szerint a Covid-19 okozta válság azt is megmutatta, milyen nagyfokú az egyes államok kölcsönös függősége, és mennyire érdekeltek vagyunk egymás sikeres válságkezelésében, mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a tavalyi események világossá tették mindenki számára: rendkívüli változások zajlanak a világgazdaságban. Mint mondta, az ázsiai országok és vállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak a globális gazdaság alakításában, a tőkeintenzív ázsiai vállalatok egyre nagyobb részesedést szereznek a világpiacon.

„A gazdasági hatalom újraelosztása a szemünk előtt zajlik” - szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban komoly viták zajlanak arról, hogyan kellene átalakítani az új világgazdasági rendet a világjárványt követően. Úgy vélte, a nyugati féltekén nagyon erős a csábítás, hogy újra a nagy világhatalmak versengésén alapuló világgazdasági rendet vezessenek be.

A miniszterelnök azt mondta: ezt már láttuk korábban, ő maga is élete felét ilyen világban töltötte, akkoriban a Nyugat a Szovjetunióval állt szemben.

Nagyon sokan vannak az Európai Unióban, akik nem akarnak olyan világban élni, amelyet a nagyhatalmak közötti feszültség határoz meg, amelyet instabilitás, egymás politikai és gazdasági rendszereinek bírálata jellemez.

„Olyan világban szeretnénk élni, amely a kereskedelmen, biztonságon, kölcsönös tiszteleten és egymás szuverenitásának feltétlen elismerésén alapszik. Közép-Európa, ahol mi, magyarok is élünk, mindig veszített, amikor a világpolitikát és a világgazdaságot konfrontáció jellemezte” - emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: „Ennek megfelelően olyan világban szeretnénk élni, amelyet béke, harmónia, együttműködés, kereskedelem és kölcsönös befektetések jellemeznek”.

Magyarország számára fontos, hogy részt vegyen Kína gazdasági fejlődésében, és szintén fontos, hogy Kína is jelen legyen kereskedelmi partnerként és befektetőként Magyarországon és Közép-Európában.

Kína alapvető fontosságú stratégiai partnere hazánknak, és Magyarország elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok bővítésében minden lehetséges módon - mondta.

„Hálásak vagyunk Kínának és személyesen Hszi Csin-ping elnök úrnak, amiért Kína nagyon korán bevonta Magyarországot védőoltási együttműködési programjába. A Kínából vásárolt vakcinák nélkül Magyarország nem lett volna képes végrehajtani az Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát” - hangsúlyozta a kormányfő.

Aláhúzta azt is, hogy a kínai-magyar együttműködés egyre fontosabbá válik, tekintettel arra, hogy várhatóan a kínai lesz az egyik legkorábban magához térő, fellendülő gazdaság a világon.

A magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok már 2020-ban is gyorsan fejlődtek. Tavaly Európán kívül Kína volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a hazánkba érkező külföldi befektetések nagyságát tekintve is Kína áll az első helyen - hangsúlyozta.

Közölte, egyre több olyan nemzetközileg is jól ismert kínai vállalat, mint a Huawei, a Bank of China, a Lenovo, a Semcorp, a Wanhua és a BYD Magyarországot választja európai központjának megalapításához, ami azt is mutatja, hogy a kínai partnerek nagyra értékelik a kedvező magyarországi befektetési környezetet és körülményeket.

Zárszavában Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország örömmel tekint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése elé. Meggyőződésének adott hangot, hogy az olyan kereskedelmi fórumok, mint a kantoni vásár „kereskedelmi hidakat” alkotnak Magyarország és Kína között, és azok révén sok új üzleti partner érkezhet Magyarországra.