Sebastian Kurz szerint Brüsszel csal a vakcinákkal

Élesen kritizálták továbbá azt az EU által jelenleg alkalmazott mechanizmust is, miszerint bizonyos országok felhasználhatták a más országok által nem igényelt dózisokat.

– A rendszer leginkább egy bazárhoz hasonlít – mondta ezzel kapcsolatban Kurz még a múlt héten. Ez a rendezetlenség elsősorban azzal magyarázható, hogy a szóban forgó uniós szerződéseket tavaly nyáron, tehát jóval a vakcinák elkészülte előtt kötötték meg, akkor azonban még néhány tagállam kevésbé lelkesedett az mRNS-vakcinákért, amilyen például a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyaga is, hiszen tudható volt, hogy ezen szérumoknak mind a tárolása, mind a szállítása sokkal körülményesebb a többi oltóanyagénál. A különböző vakcinákra tehát eltérő tagállami érdeklődés mutatkozott, az országoknak ugyanis joguk volt határozni arról, hogy melyik vakcinagyártótól milyen arányban kötnek le oltóanyagot, a jelenlegi elosztást így értelemszerűen az is befolyásolja, hogy az adott gyártó hogy halad az unióval kötött szerződésben foglalt szállítmányok teljesítésével.

A magyar oltási kampány jelenleg az Európai Unió második legsikeresebbje, ami annak köszönhető, hogy hazánkban jelenleg öt különböző vakcinával oltanak. Eközben az uniós vezetők energiáit a titkolózás, a vakcinaszerződések rejtegetése köti le.

Mint arról a Metropol is beszámolt, az Európai Unió hónapokig halogatta a szerződéskötést a nagy gyógyszergyárakkal. Azonban a vakcinastratégia összeomlott. A központosított beszerzési rendszer és az oltóanyagok ütemezése körüli problémákon kívül a vakcinák elosztási mechanizmusa sem működik.