Félperces nyelési teszt: akár halálos betegségeket is segíthet feltárni!

Tudósok felfedték, hogy 30 másodperc alatt hányszor kell nyelni és mekkora az a mennyiség, ami akár olyan betegségek előjele is lehet, mint a rák vagy a demencia.

A nyelési nehézség vagy orvosi nevén a nyelési zavar, olyan betegség előjele is lehet, mint a rák, a súlyos tüdőbetegség vagy akár a demencia. Az orvosoknak van egy remek módszerük arra, hogy megállapítsák,  az adott kliens nyelési zavarban szenved-e: ez az úgynevezett nyálnyelési teszt.

Ezt az egyszerű tesztet te is elvégezheted otthon: annyi a lényege, hogy fél perc alatt, mindenféle étel és ital fogyasztása nélkül, minél többször kell nyelni. A jelenleg létező legnagyobb tanulmányban izraeli orvosok megállapították, hogy kortól függően mennyi az a minimális nyelési szám, amit az egészséges embereknek teljesíteniük kell.

Ez alapján, akik nem tudják elérni a megfelelő nyelési számot, azoknak további vizsgálatokra van szükségük ahhoz, hogy felfedjék ennek okait. A kutatóknak a Dysphagia című folyóiratban írt tanulmányuk fontosságát az adja, hogy a korábbi tanulmányokhoz képest sokkal nagyobb tartományban mutatták ki, mi tekinthető egészségesnek. Kiemelték, az ismétlődő nyálnyelési teszt korábban megállapított alapértéke az egészséges nyelések számát minden felnőtt esetében háromra tette.

A kutatók hozzátették, hogy a teszteredmények életkor szerinti jelentős eltérése a torokizmokban az idősödés során bekövetkező fiziológiai változásoknak tudható be.

A nők és férfiak nyelési tesztje is különbséget mutatott. A férfiak átlagosan jobb eredményt értek el, mint az ellenkező nem. A dysphagia néven ismert nyelési nehézség nem egy átlagos állapot, a hátterében valamilyen egyéb betegség húzódhat meg.

Bár a korábban leírt tanulmány a valaha volt legnagyobb ilyen jellegű kísérlet, a kutatók beismerték, számos korlátja akad. A résztvevők egészségügyi állapotát valamennyire felmérték, de azt nem tudják, volt-e valakinek eddig még nem diagnosztizált betegsége, mivel nem végeztek diagnosztikai vizsgálatokat.

A másik korlát az volt, hogy a résztvevőket csak egyszer vizsgálták, és nem jegyezték fel, a vizsgálat előtt fogyasztottak-e ételt vagy italt, ami befolyásolhatta az eredményeket.