Azt már tudjuk, hogy a betegségek hátterében gyakran áll lelki probléma. De mi van akkor, amikor a lelki probléma okozója valamilyen fizikai betegség?
Szervi zavarok, betegségek is okozhatnak depressziót vagy szorongást. Akár egy egyszerű vashiányos vérszegénység is állhat a jelenség mögött.
Amikor valaki látszólag minden ok nélkül letargikussá válik és nem tud kizökkenni, érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni pár értéket, ugyanis több betegség és kóros állapot is járhat depresszióval. Ilyen többek között a pajzsmirigy-alulműködés, a cukorháztartás zavara, vashiányos vérszegénység, mellékvesekéreg-elégtelenség, szívbetegség, rák, különböző hiányállapotok, sőt, több gyógyszer is kiválthatja.
A folsav fontos vitamin, jelentős szerepet tölt be többek között a vérképzésben, a sejtosztódásban, és csökkenti az idegcsőzáródási rendellenességek esélyét. Mivel vízben oldódó vitamin, így a felesleg a vizelettel kiválasztódik. A folsav beépüléséhez B12-re van szükség. A folsavat azonban ebben a formában a szervezet nem képes hasznosítani, így foláttá alakul (MTHFR segítségével). Éppen ezért, ha az MTHFR-enzim nem képes megfelelően működni, úgy a folsav nem tud beépülni, és hiányállapot lép fel, ami szorongást és hangulatzavart okozhat.
A sztrók maradványtünete lehet a rehabilitáció első 6 hónapjában jelentkező postsztrók depresszió, ami szervi eredetű. A sztrókot elszenvedett betegek többsége a megfigyelések szerint szociálisan elszigetelődik, a családi kapcsolatok is gyakran elromlanak. A sztrókot átélt betegek közel 30 százaléka szorong vagy depressziós. A betegek egyharmada a sztrókot követően még 2-3 évig sem tudja érzelmileg feldolgozni a kialakult érzelmi deficitállapotot.
Szintén az életminőséget jelentősen befolyásoló betegség az epilepszia, ami általában gyermekkorban kezdődik. Az előzmények nélkül fellépő rohamokkal együtt élni igen nehéz, lelkileg nagyon megterhelő. Az epilepsziában szenvedők rengeteg előítélettel találkoznak a betegséggel kapcsolatban, mindez negatívan befolyásolja a lelki állapotot. A félelem a rohamtól, sérülésektől is szorongást idéz elő, és minden egyes roham egyre elkeseredettebbé, kilátástalanabbá teszi a beteg életét. Az epilepsziások körében 10 százalékkal gyakoribb a depresszió.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre