Érezte már úgy, hogy azonnal ledominálták az állásinterjún? Amikor kellemetlen, sarokba szorítós kérdéseket tesznek fel, akkor a jelölt stresszes vizsgahelyzetbe kerül. Pedig a jó állásinterjú inkább egy első randevúhoz hasonlít, ahol egyenlő partnerek próbálják felkelteni a másik érdeklődését és mindkét fél tudja, hogy benne van a pakliban, hogy nem működik köztük a kémia.
„Azt hittem, dobok egy hátast, amikor a HR-es megkérdezte: “Ha hangya lenne, hogyan mászna ki egy turmixgépből?” „Ha hangya lennék, valószínűleg a turmixgép kifejezés hiányozna a szótáramból” - válaszoltam, majd visszakérdeztem: „Ebből kiderült önnek, hogy jó recepciós lennék-e?” - mesélte legkellemetlenebb állásinterjú élményét a 22 éves Dorka, aki két nyelven beszél, ezért kiszámítható időbeosztású, négyórás munkakörre jelentkezett egy multihoz. „Az nem tűnt fel az interjúztatónak, hogy benne van az önéletrajzomban, hogy pszichológus hallgató vagyok, és pontosan tudom, hogy a kérdésével erőfölényt kommunikál, ráadásul semmire nem megy a válasszal„.
A jó állásinterjú nem a vizsgáztatásról szól, hanem egyenrangú kommunikáció, hiszen a pozícióra a cég is a legmegfelelőbb embert keresi. Ehhez pedig nem tartoznak hozzá a furcsa állásinterjú kérdések. Mind a két félnek, hiszen mind a jelölt, mind a HR-es célja az, hogy jól szerepeljenek egymás előtt.
Összegyűjtöttünk néhány visszatérő kérdést, és segítünk, hogy a lehető legjobb választ tudja adni.
1. Hogyan látja magát pár év múlva? - A munkáltató ilyenkor nem a magánéletünkre kíváncsi, hanem a szakmai céljainkra. Semmiképpen ne válaszoljuk azt, hogy nem tudjuk, de azt se, hogy pár éven belül át akarjuk venni a cég irányítását. Fogalmazzunk úgy, hogy szeretnénk annyit fejlődni szakmailag, hogy pár év múlva nagyobb felelősségünk, döntési jogkörünk legyen a cégnél.
2. Ha egy mondattal kéne jellemeznie magát, mi lenne az? - Erre a legjobb, ha félig viccesen visszakérdezünk, hogy szívesen alkalmazna-e egy olyan embert, aki képes egy mondatban jellemezni magát?
3. Hogyan fejezi ki, ha véleménye nem egyezik a főnökével? - Mondjuk el bátran, hogy akkor is megosztjuk a véleményünket, ha az eltér a főnökétől. Kiegészíthetjük azzal, hogy először azonban megpróbáljuk az ő helyébe képzelni magunka, és abból a szemszögből is átgondolni a helyzetet. Frappáns lezárás lehet ez a mondat: „Eddig ez a módszer mindig segített megtalálni a megfelelő megoldást.„
4. Hogyan érintené önt, ha női főnöke lenne? Egyértelmű a helyes reakció: ”Nem a nemük alapján ítélem meg az embereket. Nekem a személyiség, a hatékonyság és a szakmai hozzáértés számít.„ A labdát semmiképpen ne csapja le ezzel a poénnal: „Ha lehet választani, akkor inkább azt a magas, szakállas, megnyugtató férfit választanám, akivel együtt jöttem fel a a liftben.”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre