Tabu: Nők, akik gyerek nélkül élnek

„Bármilyen felvilágosult is a társadalom, amelyben élünk, még mindig léteznek bizonyos elvárások. Házasság. Gyerek. Egy saját otthon. De mi van, ha nekem nem ez jeleni a boldogságot? Valami baj van velem?” A villamos utazóközönsége láthatóan furcsán nézett a nőre. A barátnője csitította, hogy ezt inkább ne ilyen hangosan beszéljék meg.

A „nem akarok gyereket” téma gyakorlatilag még ma is tabu. Rendre kérdezgetjük gyerektelen barátnőinknél: mikor jön a baba? Aztán megbotránkozunk, amikor valóságos választ kapunk, hogy „nem nekem való az anyaság”. És ettől a beismeréstől az amúgy kedves, intelligens, gyönyörű, sikeres, boldog kapcsolatban élő barátnő még nem válik hirtelen gusztustalan mutánssá. Mégis, mi lehet az oka, amiért egy nő úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket?

A gyermektelenség nem új keletű jelenség, de a szociológusok és a demográfusok csak a 20. század végétől kezdtek e témára egyre több figyelmet fordítani - állapította meg Szalma Ivett és Takács Judit interjútanulmánya.

A kutatás során húsz 40 év feletti, heteroszexuális nővel készítettek életútinterjút, amelynek lényeges eredménye, hogya gyermektelenség ritkán vezethető vissza egyetlen okra vagy egyetlen döntésre: a gyermektelen állapot fennmaradása egy komplex folyamat eredménye, amelynek során több faktor hat egymásra. Például a párkapcsolathiány gyakran vezethet a gyermekvállalás halasztásához, ez pedig – különösen 35–40 éves kor felett – könnyen reproduktív egészségi problémákba torkollhat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a saját gyermek hiánya ma Magyarországon nem feltétlenül jelent „gyermekmentes” életformát, hiszen interjúalanyok egy része aktívan részt vesz barátai vagy hozzátartozói gyermekeinek nevelésében.