Te tudtad, hogy itt egy titkos templom van?!

Sok ember csak áll a Rákóczi út 57, egy utcától utcáig terjedő, néhol négy, többnyire háromemeletes bérházóriás előtt és forgatja a fejét: templom, de mégis hol? Pontosan itt, hiszen előtte állunk, csak nem látszik. A tömbház egy XIX. századi evangélikus templomot takar, ahol 1882-ben Mikszáth Kálmán és Mausk Ilona első esküvője volt és ahol az épület impozáns bejárata felett, a második emeleten középen ott áll a reformáció kirobbantójának, Luther Mártonnak szobra, amely 2017-ig a nagy reformátor egyetlen köztéri mása volt. A templom talán az egyetlen olyan épület Magyarországon, amelyet szlovákok építettek szlovákoknak. Az ingatlan több évtizedes hányattatás után hamarosan pincétől a padlásig megújul és átalakul: újra azok otthona lesz, akik létrehozták, vagyis a magyarországi szlovák közösségé, hiszen itt alakítják ki a magyarországi szlovák kulturális és közösségi központot.

Az épület története

A XIX. század elején a budapesti evangélikus gyülekezetek – a német, a szlovák és a magyar– együtt, de külön időpontokban használták az 1811-ben elkészült Deák téri templomot, amit gyorsan kinőttek. A szlovák felekezet, amely 1834-ben alakult saját imahelyet akart építeni, amihez 1838-ban telket kértek József nádortól, ami akkoriban még jóval a városon kívül volt. A közösség előbb iskolát és paplakot épített, majd 1856-ban kezdtek neki a templom felépítésének, Diescher József (1811-1874) tervei szerint. Érdekesség, hogy 1832-33-as tanévben ebbe az iskolába járt Petőfi Sándor, öccsével Istvánnal, hiszen édesapja Petrovics István szlovák származású, evangélikus vallású ember volt. A neoromán stílusú templomot a kiegyezés évében, 1867-ben szentelték fel. A toronyra még Erzsébet királyné is adott kétszáz forintot. Ebben az időben a tót templom még magában állt az akkor Kerepesinek nevezett úton.

Diescher József építőmester

Nevéhez fűződik az Ybl által tervezett Bródy Sándor utca 8. szám alatti régi képviselőház épülete (ma Olasz Kultúrintézet). Ő tervezte és építette a Vörösmarty Gimnáziumot is, ugyancsak ő volt az építője a Friedrich August Stüler tervei alapján megvalósult Magyar Tudományos Akadémia székházának, valamint tervezője és építője az Akadémia bérházának (ma az MTA Könyvtára).

Az anyagi gondok megoldása

A templom építése miatt a gyülekezet eladósodott, ezért az egyház hasznot hozó bazársor és bérházak építése mellett döntött. Deutsch Károly vállalkozó szerződést kötött az adósságokban úszó gyülekezettel, hogy a templom telkén körben bérházakat építhet. Az eredeti tervek szerint a templom a Rákóczi út felől látható maradt volna, ám Deutsch nagyvonalú ajánlatot tett: évi négyezer forint kifizetését, az adósságok azonnali rendezését, az udvarra egy kétszintes iskola építését ígérte, így született az a változat, amely teljesen eltakarta a templomot. A hatalmas, három utcára nyíló Luther udvar 1892-ben épült fel, Schweiger Gyula építész tervezésében. Deutsch nem csapta be a gyülekezetet, cserébe ő és utódai 1952-ig élvezték a 9 lépcsőházból és 6 udvarból álló ház hasznát. Akkor járt le haszonélvezetük, amikor az épületet államosították.

Az épület korábban volt:

- Vízépítési Tudományos Kutató Intézet

- Kohó- és Gépipari Minisztérium

- Tudományos Tájékoztató Intézet

- Technika Háza

- kaszinó

- táncstúdió

- Sportpalota

A gyülekezet eltűnik

A második világháborúban súlyosan megsérült templomot 1950-re állították helyre, de a gyülekezet tagjainak száma a háborúk, a kitelepítések és a lakosságcsere következtében a korábbi hatezerről harminc főre apadt, többé már nem tudták fenntartani a templomot, és 1965-ben a Kádár-kormány egymillió forintért megvásárolta. Az épület a ’90-es években magánkézbe került, a hívek pedig a volt iskolaépületben alakítottak ki kápolnát, és máig ott tartják az istentiszteleteket. Ma a díszes kapualj falain elhelyezett emléktáblák hirdetik a közösség újjáalakulásának 150 éves évfordulóját.

Jövőre indulat a teljes felújítás

Megkérdeztük az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, Hollerné Racskó Erzsébetet, jelenleg mi történik az épülettel és pontosan mi kap majd helyet benne.

„Elkészült az épület teljes állapotfelmérése, amely kívülről nagyon rossz állapotban van. A veszélytelenítés és állagmegóvás tervezése és előkészítése befejeződött, az épületet környezetének rendezése, az életveszélyes, beteg fák kivágása megtörtént, most zajlik az életveszély-elhárítás. Elkészült az épület hasznosítási terve, jelenleg folyamatban van a soron következő munkákra a közbeszerzések előkészítése. A tényleges felújítás szerintem jövőre indulhat. Az épület a szlovák ökumenikus kápolna, színház- és hangversenyterem, a budapesti kulturális egyesületek és csoportok mellett az OSZÖ állami költségvetésből működő intézményeinek is helyet ad majd, itt kerülne elhelyezésre a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, a Vertigo Szlovák Színház, a Magyarországi Szlovákok Könyvtára és Dokumentációs Központja, a Ľudové noviny szerkesztősége, illetve a tervezett Magyarországi Szlovákok Múzeuma is. Ez utóbbi nem csupán a Rákóczi úti gyülekezet és a templom történetét mutatja be, de a magyarországi szlovák közösség tárgyi emlékeit, múltját, jeles személyiségeit, jellemző mesterségeit, a Dél-Alföldtől egészen a Zemplénig.”