
Félnünk kell a napszéltől, vagy csak túlreagáljuk a kozmikus időjárást? Egyre többször éri el bolygónkat kisebb-nagyobb napszél, ami nemcsak a technológiát, hanem az emberi közérzetet is megviselheti. Egy amatőr csillagászt kérdeztünk arról, mi történik ilyenkor odafent, és mit érzünk meg mindebből idelent, a Földön.
Egy nemrég közölt cikkünkben arról számoltunk be, hogyan hat a Földre a napszél, és vajon van-e okunk az aggodalomra. Most utánajártunk, hogy valóban veszélyt jelentenek-e ránk ezek a napkitörések. És ha igen, miben?
Ahogy korábban is megírtuk, a napszél önmagában nem pusztít el bennünket. Viszont a modern technológiával átszőtt világunk számára komoly kihívásokat jelenthet: képes károsítani műholdakat, megbénítani a kommunikációs rendszereket, sőt akár regionális áramszüneteket is okozhat. Egy elég erős napvihar hatására szó szerint visszacsúszhatunk az analóg korszakba.
Ilyenkor a Napba szabad szemmel belenézni szigorúan tilos, mert akár azonnali vakságot is okozhat – különösen távcső vagy látcső használatával
– figyelmeztet Hatházi Gergely gyönki amatőr csillagász, akit arra kértünk, hogy segítsen megérteni, mi is történik ilyenkor pontosan.
Elmondása szerint a Napnak 11-12 évente ismétlődő aktivitási ciklusai vannak, ezek során felcserélődik az északi és a déli mágneses pólus. A jelenlegi napciklus épp 2025 áprilisában tetőzött. És ebben az időszakban gyakoriak a napfoltok – ezek sötétebb, hűvösebb régiók a Nap felszínén, amelyek körül intenzív mágneses aktivitás zajlik.
Egy-egy napfolt átmérője akár a Föld többszöröse is lehet
– mutat rá Hatházi, aki saját készítésű képekkel is illusztrálta a Nap felszínén zajló folyamatokat.
Amikor egy úgynevezett koronakidobódás (CME) eléri a Földet, geomágneses vihart idézhet elő. Ez azt jelenti, hogy a Napból származó töltött részecskék beleütköznek bolygónk mágneses mezejébe – ilyenkor sarki fény is megjelenhet, akár Magyarországon is, ha elég erős a vihar.
A történelem legerősebbnek napkitörésének vélt esete az 1859-es Carrington-kitörés volt.
A gyönki amatőr csillagász szerint ez olyan intenzitású volt, hogy Észak-Amerikában és Európában a távíróvezetékek szikrázni kezdtek – egyes távírószobákban tűz is keletkezett – és az emberek áramütést kaptak az akkori elektromos készülékektől. Ha ma történne hasonló, az súlyos zavarokat okozna az elektromos hálózatban.
A technológiai fenyegetés mellett felmerülhet a kérdés: vajon az emberek közérzetére is hatással lehet egy napkitörés?
A Solara nevű Facebook-oldalon rendszeresen elemzik a naptevékenységeket, és követőik sokszor számoltak be fejfájásról, ingerültségről, kimerültségről – tünetekről, amelyeket a geomágneses viharok okoznak. A Borson egy korábbi cikkben fel lettek sorolva ezek a beszámolók, megjegyezve: nem feltétlenül a nyári meleg a ludas a rosszullétért.
Laptársunk írása szerint ilyenkor az alábbiakat érdemes tenni:
Bár ezek nem tudományosan alátámasztott tanácsok, mégis sokaknak segíthetnek, ha érzékenyebben reagálnak a kozmikus viharokra.
A válasz röviden: nem kell rettegni, de nem is szabad félvállról venni. A napszél önmagában nem veszélyes ránk, de hatásai – főként a modern technológia révén – súlyos problémákat okozhatnak. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a tudomány minél jobban megértse és előre jelezni tudja ezeket az eseményeket.
És hogy lesz-e újabb erős kitörés? Igen, előbb-utóbb biztosan. A kérdés már csak az, hogy mennyire leszünk rá felkészülve.
13 év börtön lett a vége!
A nyolcéves kislány súlyosan megsérült.
Joe szerint a fotó isteni figyelmeztetés volt.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.