„A gyermekem sírása idézte fel a múltat – anyám a lángok között hagyta meghalni a húgomat”

Amikor első gyermeke, Sonny, nyolc hónapos volt, egy éjszaka sírásra ébredt Krystal Evans. Bár ez nem volt szokatlan, amikor felült az ágyban, alig látott valamit az őt körülvevő fekete füsttől. A tragikus történetet az édesanya a Daily Mailnek mesélte el.

– a nő sosem dolgozta fel a történteket.

Anyai ösztöneire hallgatva a gyermeke szobája felé rohant, felkapta őt, majd a folyosón át a kijárat felé menekült. Csak akkor tért magához, amikor a hideg földet érezte a lába alatt. Nem volt sem füst, sem tűz, ezért visszament aludni. Csak később jött rá, hogy egy régi traumája elevenedett meg benne: a tűz csak képzelet volt.

Krystal Evans 14 éves volt, amikor az édesanyja magára hagyta őt az égő házban, és hatéves húga, Katie, életét vesztette. Sosem gondolta volna, hogy az anyaság visszahozza annak a napnak az emlékét, amikor porrá égett a lakásuk – pedig boldog házasságban élt sikeres séf férjével Edinburghban.

Krystal állapota második gyermeke, Jesse születése után csak rosszabbodott: gyakori, zavaró gondolatai voltak, attól is rettegett, hogy meleg vízzel leönti a babáját. Folyamatosan attól félt, hogy nem tudja biztonságban tartani gyermekeit.

Krystal azt hitte, mindent maga mögött hagyott, miután megismerkedett a férjével, és elköltözött az Egyesült Államokból. De a múltat elengedni nem volt ilyen egyszerű. Édesanyja gyakran került bántalmazó kapcsolatokba, és impulzív, kiszámíthatatlan személyiség volt. Krystal gyerekként szinte anyai szerepbe kényszerült: ő gondozta kistestvérét, Katie-t.

Azon a tragikus estén Krystal anyja szobájában aludt, de amikor füstöt érzett és anyját kereste, már nem találta – a nő rég elhagyta a házat. Krystal egyedül menekült ki az égő házból, súlyos égési sérüléseket szenvedve. Anyját végül az út szélén fekve találta meg, de Katie-t sehol sem látta. Amikor visszanézett az égő házra, tudta, hogy húga már nem él.

Három hetet töltött kórházban, és bár az ápolók megértők voltak édesanyjával szemben, Krystalt mély harag töltötte el. A háztűz okára sosem derült fény, és Krystal sokáig nem látogatta meg húga sírját. Próbált nem gondolni a múltra, de amikor megszülettek a fiai, a régi emlékek újra és újra felbukkantak – akarata ellenére is.

Azóta az édesanyja állapota tovább romlott: kórházi kezeléseken esett át különféle, megmagyarázhatatlan tünetekkel. Krystal szerint az anya Münchausen-szindrómában szenvedhet, és borderline személyiségzavar is felmerült. Két éve nem tartják a kapcsolatot.