Magyar Péter újabb brüsszeli bábot ültet a főváros nyakára

Bombaként robbant nemrégen a hír, hogy a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője lemond tisztségéről. Indoklásában családi okokra hivatkozott a politikus, ám több egybehangzó sajtóhír is arról számolt be, hogy valójában Magyar Péter diktatórikus pártvezetése és a pártelnök volt feleségének legutóbbi letaglózó nyilatkozata volt az, ami végleg betette a kaput Ordas Eszternél.

Amint kiderült, Ordas fővárosi mandátumát a Tisza Párt európai uniós képviselője, Gerzsenyi Gabriella veheti át. Ez a döntés is jól mutatja, hogy a Tiszának egyáltalán nincsenek olyan bevethető szakemberei, akik alkalmasak lennének egy ilyen pozíció betöltésére. Magyar Péterék ezért kénytelenek voltak egy már jól bevált káderhez nyúlni. 

Gerzsenyi Gabriella előszeretettel támadja a rezsicsökkentést

Az egyik 2023-as Facebook-bejegyzésében a következőképpen fogalmazott: 

Gerzsenyi több millió forintos fizetéséből lehet, hogy futja magasabb rezsiszámlák kifizetésére is, de több százezer magyar háztartásnak megélhetési kérdés a rezsicsökkentés. Jelenleg ugyanis egész Európában a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjat az áramért és a fűtésért.

Igazi bevándorláspárti politikus

Az egyik 2022-es Facebook-bejegyzésében nem tartotta veszélyesnek a bevándorlást és baloldalinak nevezte magát: „Brüsszel sokszínű város, sok ott a bevándorló, de soha nem éreztem veszélyesebbnek, mint a számos nagyváros bármelyikét, ahol életem során megadatott megfordulnom. 

Deutsch Tamás pedig erre hívta fel a követői figyelmét még februárban:

Gerzsenyi Gabriella, mint LMBTQ-aktivista 

Az egyik 2021-es Facebook-bejegyzésében unalmasnak nevezte a homogén közösségeket: „Mit ad Önnek Brüsszel? Toleranciát. A sokszínűség és sokféleség elviselésének – sőt, esetleg szeretetének – áldott érzését. Azt a tudatot, hogy a »másfajta« egész egyszerűen másfajtát jelent, nem kevesebbet, nem rosszabbat. Ettől érdekes a világ. Bendegúz még kezdő ovis volt, amikor otthon mesélte, hogy az uzsonnára vitt banánját nem kérte, és a »sötét néni« megette. Nem sokkal később a kubai származású Marie-Lise-zel már puszipajtások voltunk, és őszinte szeretettel hívott – ha úgy alakult – vendégeskedni a kiadó karib-tenger-parti apartmanjába. 

A sokszínűségnek igyekszem örülni akkor is, amikor azt látom, hogy a konyhai »bárpolc« különleges, antikolt színe nem igazán köszön vissza a keresztben futó gerendákon. Hogy a nyílászárók, bár anyagukban azonosak a télikert fagerendáival, színben merőben mások lettek. Hogy a padló, a konyhapult és a bútorok színe mind eltérő. Nem baj. Milyen unalmas lenne egy homogén közeg.”