Így nem vernek át a nyári diákmunkával – Mutatjuk az alapszabályokat!

Számos dologra érdemes odafigyelni, ha valaki úgy dönt, diákmunkát vállal. A munkakereséstől a szerződés aláírásán át az adózási szabályokig sok buktatója lehet az ilyen típusú munkavégzésnek. Szerencsére egy kis odafigyeléssel ezek elkerülhetők!

Hány éves kortól dolgozhat egy diák?

A diákok írásos szülői engedéllyel akár 16 éves koruktól is dolgozhatnak, de 18 év alatt nem végezhetnek éjszakai munkát. Egy diák számára rendkívüli munkaidő sem rendelhető el, a napi munkaidejük pedig legfeljebb 8 óra lehet, 16 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében pedig csak 6. Emellett a munkavégzés nem veszélyeztetheti a diák egészségét, testi épségét, illetve az egészséges fejlődését. A munkavégzéséhez elengedhetetlen az adókártya, a TAJ kártyára, a személyi igazolvány, a lakcímkártyára és az érvényes diákigazolvány megléte, sok esetben pedig egy bankszámlára is szükség van.

Csak szerződéssel vállaljanak munkát a diákok

Ilyen szerződés köthető közvetlenül a munkáltatóval vagy egy iskolaszövetkezettel is. A munkaszerződésben benne kell lennie a munkavégzés helyének, idejének, jellegének (teljes vagy részmunkaidő), az alapbér összegének és a munkakör leírásának is. Ha egy iskolaszövetkezettel köt egy diák szerződést, akkor abban benne kell lennie, hogy mit kell pontosan csinálni az adott munkahelyen, mennyi lesz a fizetése, melyik nap fizetnek és hogyan fog kommunikálni egymással a diák és a diákszövetkezet. 

Mire figyeljen az a diák, aki nem iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát?

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában: például munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatásban, vagy háztartási alkalmazottként. Mindegyik esetben mások az adószabályok – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Mennyit kell adózni a diákmunka után?

Aki még nem múlt el 25 éves, annak a bruttó bére megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésével. A 25 év alattiak ugyanis szja-mentességet élveznek. Ennek van egy összeghatára: az a diák, akinek a havi bruttó keresete nem éri el a 656.785 forintot, az adómentességre jogosult. Az szja-mentességet a 25. születésnap hónapjában lehet utoljára igénybe venni.

25 év felett:

• iskolaszövetkezetben végzett munka esetén a fizetéséből 15% szja-t vonnak le,
• munkaviszonyban 15% szja-t vonnak le és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is fizetni kell, utóbbit a 25 éven aluliaknak is,
• megbízási szerződés esetén szintén 15% adót kell fizetni 25 év felett,
• 18,5% tb járulékot minden olyan diáknak fizetnie kell, akinek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatva a havi díjazása eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30-át.
• egyszerűsített foglalkoztatás esetén a diákoknak nem kell adóznia és járulékot fizetnie, ahogy háztartási munka (pl. korrepetálás, gyermekfelügyelet) esetén sem kell adót és járulékot fizetni. 

A diákmunka szabályairól bővebb információk itt olvashatók.

Mennyit lehet diákmunkával keresni idén?

Január 1-től emelkedett a minimálbér, méghozzá bruttó 290.800 forintra, a garantált bérminimum pedig 348.800 forintra. Ez nettóban a következőt jelenti: a minimálbér 193.400 forint, a garantált bérminimum pedig kedvezmények nélkül 232.000 forint. Ezek alapján egy diák minimum ennyit kell, hogy keressen egy teljes hónapban: