Újabb gazdatüntetés Brüsszelben, a magyar gazdák is veszélybe kerültek

Ukrajna uniós csatlakozása térdre kényszerítené a magyar – és valószínűleg az egész európai uniós – mezőgazdaságot. Többek között ezért is tüntetett csütörtökön Brüsszelben 70 európai agrárszervezettel közösen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

Gazdatüntetés: radikális átalakításra készül Brüsszel

– erről beszélt Christophe Hansen, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa. A szakember a Financial Timesnak adott nyilatkozatában figyelmeztette az olvasókat, hogy az uniós tagállamok vezetői már megkezdték a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a következő, 2028-tól érvényes költségvetésről. Brüsszel olyan radikális átalakítást javasol, amely egyes jelenlegi alapokat, köztük a KAP-ot is, egyetlen közös keretbe vonná össze, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy a forrásokat új prioritások, például a védelem felé irányítsák át.

Hansen szerint azonban üres gyomorral nem lehet kontinenst építeni. A KAP költségvetésének egyetlen alapba történő összevonása a regionális kiadási programokkal heves ellenállást váltott ki a mezőgazdasági közösségből. Az EU legnagyobb mezőgazdasági érdekvédelmi csoportja, a Copa Cogeca szerint ez „egységes aggodalmat keltett az agrárszektorban”, és azt követeli, hogy Brüsszel növelje a KAP költségvetését és indexálja azt az inflációhoz.

Ukrajna uniós csatlakozása csődbe vinné a magyar gazdákat

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt korábban, hogy az uniós gazdáknak – így a magyaroknak is – járó uniós támogatások harmadát elvonnák. Szerinte az előttünk álló időszak arról szól, hogy miként lehet megóvni a gazdákat és az embereket a a rájuk leselkedő veszélyektől. Papp Zsolt kiemelte:

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke elmondta: készítettek egy összehasonlítást az ukrán és az uniós mezőgazdasági méretek és eloszlások tekintetében. Ennek során kiderült, hogy a legnagyobb ukrán gazdaság mérete 582 ezer hektáros. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez csak egy gazdaság, míg a legnagyobb magyar agrármegye területe kisebb ennél közel 100 ezer hektárral. Azt is megállapították, hogy az összes ukrán gazdaság átlagmérete meghaladja a 500 hektárt, míg az Európai Unióban ez a szám 30 hektár.

 Jakab István emlékeztetett, hogy Brüsszel úgy akarja 2030-ig felvenni Ukrajnát az EU-ba, hogy nem ismerjük sem az ország területét, sem a polgárok számát. Törökország 25 éve vár arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, Ukrajnát pedig pár év alatt feltételek nélkül vennék fel. Az elnök hangsúlyozta az ukrán mezőgazdasági termékek veszélyeit. 

• A köztermesztésbe GMO-s növényeket vonnak be;
• nincs kontroll a növényvédő szerek tekintetében  sem. Olyan szereket használnak, amelyeket az EU-ban már 10 éve betiltottak.

Minden magyar ember elmondhatja a véleményét

Ha Ukrajnát gyorsítósávon veszi fel Brüsszel az Európai Unióba, akkor nemcsak a mezőgazdaság kerül veszélybe. Az agrárium kihívásain kívül felmerül még

• az egészségügyi kockázat;
• a közbiztonság leromlása;
• a nyugdíjrendszer összeomlásának lehetősége;
• az olcsó munkaerő beáramlásával járó veszélyek;
• és a veszélyes drogpiac erősödése. 

Az ukrán EU-tagság azonban nem valósulhat meg, ha a magyar emberek nemet mondanak rá. A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás ebben nyújt segítséget. A szavazólapokat már minden magyar felnőtt megkapta, a visszaküldési határidő: június 22.