
Nem kért méreginjekciót és villamosszéket: meglepő módon küldik a gyilkost a halálba
A férfit a jövő hónapban fogják kivégezni – 24 év után.
Felreppent a hír, hogy lebontják Buda legrégebbi éttermét, a Márványmenyasszonyt. A hely eddigi 220 évéről galériánkkal emlékeztük meg.
Krisztinaváros egyik utolsó gyöngyszeme a Márványmenyasszony. Története egészen a 18-19. század fordulójáig nyúlik vissza. Ekkor még utcanevek sem voltak, így a tájékozódást a házszámok és a cégérek segítették. A Márvány utca az étteremről kapta a nevét.
A Márványmenyasszony 1793-ban nyitotta meg kapuit, de ekkor még Böhm József szőlősgazda borkiméréseként. Harapnivalót még nem kínált, csak bort lehetett itt vásárolni. Étteremmé a következő tulajdonosa, a híres bortermelő Sulzberger család alakította át. Hamar nagyon népszerű hely lett Buda és Pest fiatalsága körében, ahol rendszeresen rendeztek táncmulatságokat. 1836-ra már Buda legfelkapottabb vendéglátóhelyévé nőtte ki magát, és folyamatosan működött a későbbi viharos történelmi események időszakában is.
A hely két legfőbb ismérve az ízletes magyaros konyha és a remek táncmulatságok voltak, amiről a profi zenészek gondoskodtak. A következő évtizedekben többször is tulajdonost cserélt a Márványmenyasszony. Az első világháború után az 1920-as években a gazdaság helyreállásával a vendéglátás ismét fellendült. Az éttermet ez idő tájt a sült liba és a májusi borok Mekkájaként is emlegették. A II. világháborúban 1944 telén a Márványmenyasszony épülete megsérült és a háborút követően államosították.
Imádták a korabeli celebek
A Márványmenyasszonyban számos híresség is megfordult. Széchenyi István 1836-ban a templomi esküvő után itt tartotta meg a lagziját. A következő tulajdonosa, Boros Gyula még 1843-ban is büszkén mutogatta a vendégeinek azt a bontatlan üveg bort és kőkorsót, amit az esküvő óta őrizgetett. Néhány évre rá 1845-ben korának legnagyobb nőcsábásza, Wesselényi Miklós is itt tartotta a lakodalmát.
Az 1843-ban épült Budai Színkör közelségének köszönhetően számos híresség fordult meg az étteremben. Az előadások után az este legtöbbször itt folytatódott. Blaha Lujza, Fedák Sári, Honthy Hanna is rendszeres vendége volt a Márványmenyasszonynak, ami a pesti írók köreiben is népszerű hely volt. Megfordult itt Jókai Mór, a főváros társadalmi elitje, politikusok, tudósok és művészek is egyaránt. Feszty Árpád festőművész az étterem egyik törzsvendége volt. De gyakran látogatott el ide Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Kafka Margit is.
A férfit a jövő hónapban fogják kivégezni – 24 év után.
A kiskamaszt már a rendőrök is keresik.
Ismét megkárosították a szegény gyerekek mentorát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre