Felreppent a hír, hogy lebontják Buda legrégebbi éttermét, a Márványmenyasszonyt. A hely eddigi 220 évéről galériánkkal emlékeztük meg.
Krisztinaváros egyik utolsó gyöngyszeme a Márványmenyasszony. Története egészen a 18-19. század fordulójáig nyúlik vissza. Ekkor még utcanevek sem voltak, így a tájékozódást a házszámok és a cégérek segítették. A Márvány utca az étteremről kapta a nevét.
A Márványmenyasszony 1793-ban nyitotta meg kapuit, de ekkor még Böhm József szőlősgazda borkiméréseként. Harapnivalót még nem kínált, csak bort lehetett itt vásárolni. Étteremmé a következő tulajdonosa, a híres bortermelő Sulzberger család alakította át. Hamar nagyon népszerű hely lett Buda és Pest fiatalsága körében, ahol rendszeresen rendeztek táncmulatságokat. 1836-ra már Buda legfelkapottabb vendéglátóhelyévé nőtte ki magát, és folyamatosan működött a későbbi viharos történelmi események időszakában is.
A hely két legfőbb ismérve az ízletes magyaros konyha és a remek táncmulatságok voltak, amiről a profi zenészek gondoskodtak. A következő évtizedekben többször is tulajdonost cserélt a Márványmenyasszony. Az első világháború után az 1920-as években a gazdaság helyreállásával a vendéglátás ismét fellendült. Az éttermet ez idő tájt a sült liba és a májusi borok Mekkájaként is emlegették. A II. világháborúban 1944 telén a Márványmenyasszony épülete megsérült és a háborút követően államosították.
Imádták a korabeli celebek
A Márványmenyasszonyban számos híresség is megfordult. Széchenyi István 1836-ban a templomi esküvő után itt tartotta meg a lagziját. A következő tulajdonosa, Boros Gyula még 1843-ban is büszkén mutogatta a vendégeinek azt a bontatlan üveg bort és kőkorsót, amit az esküvő óta őrizgetett. Néhány évre rá 1845-ben korának legnagyobb nőcsábásza, Wesselényi Miklós is itt tartotta a lakodalmát.
Az 1843-ban épült Budai Színkör közelségének köszönhetően számos híresség fordult meg az étteremben. Az előadások után az este legtöbbször itt folytatódott. Blaha Lujza, Fedák Sári, Honthy Hanna is rendszeres vendége volt a Márványmenyasszonynak, ami a pesti írók köreiben is népszerű hely volt. Megfordult itt Jókai Mór, a főváros társadalmi elitje, politikusok, tudósok és művészek is egyaránt. Feszty Árpád festőművész az étterem egyik törzsvendége volt. De gyakran látogatott el ide Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Kafka Margit is.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre