Milyen forgatókönyvek vannak a békére? Így érhet véget az orosz–ukrán háború Nógrádi György szerint

Exkluzív interjút adott hazánk egyik legnépszerűbb biztonság politikai szakértője, Nógrádi György a Ripostnak. A beszélgetés fő témái az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzete, az ukrán fonton lévő külföldi katonák szerepe, a béketeremtés és a terrorfenyegetés voltak. 

Orosz–ukrán háború

Nógrádi György annak idején nem tartotta valószínűnek, hogy Oroszország tényleg megtámadja Ukrajnát, de miután ez megtörtént, a legnagyobb valószínűséggel arra fogadott volna, hogy ez egy pár napos háború lesz. A szakértő szerint az amerikai hírszerzés azt jelentette a háború első perceiben, hogy háromtól nyolc napig tarthat. Elmondása szerint az oroszok ugyanezt jelezték, de a háború előtt Budapesten járt Ukrajna védelmi minisztere, és kijelentette, hogy nem lesz háború. 

– emlékezett vissza Nógrádi György, aki szerint azért kerülhetett sor mégis a fegyveres konfliktusra, mert az volt a vélemény, hogy az ukrán lakosság meg akar szabadulni Zelenszkijtől. Ukrajna létrejötte óta nem volt az országban ukránbarát vezetés. Vagy oroszbarát vagy Nyugat-barát vezetők irányították az országot. Putyin úgy értékelte, hogy ez egy sétagalopp lesz komolyabb veszteségek nélkül, akárcsak korábban a Krímnél. Nem ez következett be...

A biztonság politikai szakértő úgy látja, hogy jelenleg a fronton lassú orosz előrenyomulás van. A Moszkvában történt terrortámadásért az oroszok a Nyugatot, ezen belül az ukránokat teszik felelőssé. 

– jelentette ki a szakember. 

Nógrádi szerint  jelenleg is vannak francia „önkéntesek” Ukrajnában. A számuk 400 körül mozog. Az orosz parlament alelnöke ennek kapcsán bejelentette, hogy az ott lévő franciák 40 százaléka halt meg, és ha Párizs odaküldi a hadseregét, akkor ugyanez lesz a sorsuk.

Békevágy helyett háborús pszichózis

Nógrádi György szerint több dolog is motiválja Emmanuel Macron francia elnököt abban, hogy katonákat akar küldeni a frontra. Idesorolta, hogy ő Franciaország Nagy (sic!) elnöke akar lenni. Másrészről, mivel Macron már a második ciklusát tölti, így nem lehet politikai következménye a döntéseinek. Harmadrészt pedig a francia elnök szentül hiszi, hogy Franciaország képes lesz a németekről átvenni Európa vezetését. 

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet béke, a szakértő azt mondta:

„Az új amerikai elnököt 2025. január 20-án iktatják be Washingtonban. Donald Trump kerek perec bejelentette, hogy győzelme esetén közölni fogja Ukrajnával, hogy mi a feladata. Ha azt nem teljesíti, akkor nem kap több amerikai támogatást és összeomlik. Jelenleg ott tartunk, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül órákig vagy maximum napokig tudna működni. Trump azt is közölte, hogy ezt követően tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, ami lehetővé tesz egy orosz–USA- megállapodást Ukrajna feje fölött” – fejtette ki a szakember. 

Terrorpánik Európában

Az is szóba került, hogy a 2006-os német foci-világbajnokság idején nem kellett félni a terrortól, az idei szintén németországi Európa-bajnokság azonban ennek árnyékában kerül megrendezésre. Nógrádi György szerint rengeteg minden történt a két esemény között. Például nincs rend a Balkánon. De megemlíthetjük azt is, hogy Afrikában óriási népességszaporulat van, aminek következménye az Európa felé irányuló tömeges migráció. Ez pedig magában rejti a terrortámadások lehetőségét. Az Európába érkező migránsok döntő többsége ugyanis egyedülálló férfi, akiknek egy jelentős része katonai kiképzést is kapott. Ráadásul még a nyugati felmérések szerint is a bejövők 94-96 százaléka gazdasági menekült és nem politikai – mutatott rá a szakértő. 

Nógrádi György végezetül elmondta, hogy semmi zsenialitás nem kell ahhoz, hogy az Európai Unió megfékezze a migrációt, csupán egy európai egység, ami jelenleg nincs meg. Európának úgy kellene döntenie, hogy megvédi a schengeni övezet külső határait, a képességünk meg lenne hozzá.