Egyre közelebb a cél, épül-szépül Rafael Györgyék háza. De nagyon sok feladat vár még a családra, hogy birtokba vehessék új otthonukat, ahol már fürdőszoba is lesz.
Végre saját háza lesz a nehéz sorsú, tápiószelei családnak. Rafael György egy vonatbalesetben veszítette el mindkét lábát. Az akkor épp katonai szolgálatát töltő fiatalember a laktanyába indult vissza vonattal. Majdnem lekéste a szerelvényt, és sietett a vonat után, mikor fel akart lépni a vagon lépcsőjére, a lába lecsúszott és a vonat alá esett. A harminc évvel ezelőtti balesetben olyan súlyosan roncsolódtak a végtagjai, hogy mindkét lábát amputálni kellett. Ekkor változott meg Gyuri élete. De kapott egy új esélyt: megtanult lábak nélkül is teljes életet élni és most végre még a szerencse is melléjük szegődött. A nehéz helyzetben lévő családot jótevők karolták fel és így szép lassan menetelnek a cél felé: lesz saját lakásuk, a gyerekeknek külön szobájuk, és még fürdőszoba is. Annyi év után végre nem kell hóban-sárban a ház mögé járni a vécére.
Igazi összefogás indult el Tápiószelén a láb nélküli ember családjáért. Egy jótevő házat ajánlott fel neki, ahol végre a gyermekek külön szobában hajthatják álomra a fejüket.
Fel sem fogjuk ezt az egészet, hogy végre lesz saját otthonunk. Két hete már tulajdonosa is vagyok a háznak. Azóta sorban folynak a munkálatok. Ugyan a felújítás még hátra van, de szép lassan haladunk előre. A jövő héten megyek intézni a villany visszakapcsolását az ingatlanba
-meséli örömmel a láb nélküli ember, aki tudja, hogy még nagyon sok feladat vár rájuk a költözésig. Elég rossz állapotban van a ház, fel kell újítani. Az elmúlt hetekben az udvart takarították ki. Nagyon sok szemét volt, azt össze kellett szedni és el kellett szállíttatni, hogy végre az érdemi munka is kezdetét vehesse.
Nagyon jól esett, mert rengetegen mellénk álltak és segítenek. Kaptunk bútorokat, két jó állapotú használt ajtót, bojlert. De azért még sok minden hiányzik a célig. Építőanyag, cement, amiből sajnos nincs elég, de szép lassan haladunk, és ez a lényeg.
-mondja bizakodva Gyuri, aki nagyon hálás a sok önzetlen embernek, aki a családja mellé állt, mert a segítségük nélkül sehol sem tartanának. Akadnak olyanok is akik a munkájukkal segítik a ház szépülését. A láb nélküli ember könnyes szemmel köszöni meg a rengeteg segítséget amit az emberektől kapott a családjával.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre