Hollandiában 953 százalékkal nőtt az áram ára, aztán jön Románia

Hazánkban 24%-kal drágult, amely adattal a középmezőnybe tartozunk, viszont fontos kiemelni, hogy még a drágult árral számolva is

A gázár is húsz tagállamban nőtt

A gázár változása kapcsán is hasonlóan elkeserítő képet mutatnak a friss adatok. Nemzeti valutában mérve a gázár Lettországban 139%-kal nőtt, Romániában 134%-kal, Ausztriában 103%, míg Hollandiában 99%-kal. A „tornasor” másik végén Észtország, Horvátország és Olaszország áll, ahol 0,6% és 0,5% közötti mértékben csökkent a gázár.

Hazánk itt a sor végén áll, csupán 17%-kal növekedtek a háztartások által fizetendő gázárak, amely növekedéssel együtt is

Nyitókép: Robin van Lonkhuijsen / ANP / AFP

Az Eurostat csütörtökön tette közzé a 2023 első félévére vonatkozó gáz- és villamosenergia-árváltozás adatait. 22 tagállamban emelkedett a háztartási villamos energia ára. Mint írták, a legnagyobb emelkedést (+953%) Hollandiában jelentették, emellett Litvániában és Romániában volt a legmagasabb (+88% és +77%) növekedés. 

Hogyan növekedett gyakorlatilag ezer százalékkal az ár Hollandiában?

A hollandok a 2022-ben bevezetett adókedvezményeket 2023-ban nem folytatták, sőt a háztartások számára megduplázódott a villamos energiára kivetett energiaadó.

A brutális drágulás mellett volt, ahol olcsóbb lett az áram, a nemzeti valutában kifejezett legnagyobb csökkenést Spanyolországban (–41%) illetve Dániában (–16%) regisztrálták. Mellettük csökkent még Portugáliában (–6%), Máltán (–3%), és technikailag Luxemburgban is, bár ott csupán 0,4%-kal.

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye:

Továbbra is a magyar családok fizetik Európa legalacsonyabb energiaárait

A kormány a magyar családok érdekében, Brüsszel és a baloldal állandó támadásai ellenére, a háborús időkben is megőrzi az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentést. Az Eurostat 2023 első félévére vonatkozó friss adatközlése szerint a gáz Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal naprakészebb nemzetközi ár-összehasonlítása alapján a tagállami háztartások közül idén szeptemberben is a magyarok számára került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz.

A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés dacára az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat.

Az Eurostat ma közzétett adatsora szerint az átlagos energiaárakat vizsgálva változatlanul a magyar családok helyzete a legkedvezőbb Európában. A gáz 2023 első felében Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára, áramárban hazánk Bulgária mögött minimális különbséggel második. A ranglista túlsó végén elhelyezkedő holland háztartások a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizettek. Az uniós átlagár a hazaihoz képest villamos energiában két és félszer, földgázban három és félszer volt magasabb. Az idei első hat hónapra a legdrasztikusabb, 953 százalékos árnövekedést Hollandiában mutatták ki, ahol lényegében tízszeresére drágult a villamos energia. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovasok, mindhárom tagállamban több mint kétszeresére nőtt a tarifa.

A kormány a rezsivédelem fenntartásával mérsékli a magyar családok terheit. Az idei első három negyedévben 1105 milliárd forint rezsitámogatást nyújtott, az utolsó három hónapban pedig további mintegy 255 milliárd forinttal fedezi a földgáz és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait. A Rezsivédelmi Alap a 2024-es költségvetésben 1340 milliárd forintos keretösszeggel garantálja a hazai fogyasztók csökkentett árait jövőre is. A 2010 előtti baloldali kormányok ezzel szemben kétszeresére emelték az áram, és háromszorosára a gáz árát, a baloldal pártjai kezdettől támadják a rezsicsökkentést.