Elképesztő kormányprogram indul az elektromos autózásért

Elsősorban a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására. 60 milliárdos az erre fordítható keret. Mindez –„zöldprogram” is, így is küzd a kormány a klímaváltozás ellen.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a novemberben induló programban 30 milliárd forintból a következő két és fél évben 170 új, nagy kapacitású elektromos töltőállomást építenek Magyarországon a legforgalmasabb utak mentén.

– tájékoztatott a miniszter.

Szijjártó Péter az európai és a globális gazdaság gerincoszlopát adó autóipar forradalmi átalakulásáról is beszélt, amelynek szavai szerint hatalmas jelentősége van a környezetvédelem szempontjából is.

„Ha komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor tudnunk kell, hogy mindez lehetetlen az elektromos autózás nélkül” – figyelmeztetett.

Elmondta, ma a világon a károsanyag-kibocsátás 14 százalékáért a közúti közlekedés felel, a buszok, az autók, a kamionok, a teherautók. És ha a közúti közlekedést nem tudjuk átállítani elektromos alapokra, akkor a klímaváltozás elleni küzdelem is kudarcot fog vallani, a környezetvédelmi céljainkat sem fogjuk tudni elérni.

Kiemelte, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a szektor elektromos átállásában.

Nagyon rég volt már olyan, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban Magyarország élenjáró lett volna

– mutatott rá, ami szerinte óriási teljesítmény egy ekkora országtól.

A miniszter tudatta, hogy a kormány tervezett támogatási programjáról tájékoztatta a nap folyamán a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD elnökét, aki ezt üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a vállalat néhány napja kezdte meg járművei forgalmazását hazánkban.

Szijjártó arra is kitért, hogy BYD számára Magyarország fontos piac, ráadásul elektromos buszokat gyárt már ma is Komáromban a cég.

Súlyos kockázatot jelentenek az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság szétválasztását célzó törekvések, ezek emberek millióinak sodorják veszélybe az állását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.

A tárcavezető az Egy övezet, egy út kezdeményezés nemzetközi fórumán először az utóbbi évek súlyos kihívásairól beszélt, hangsúlyozva, hogy a világgazdaság rövid időn belül kétszer is a feje tetejére állt.

Rámutatott, hogy az elmúlt évekből fontos levonni a tanulságokat, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy a világ sikeresebben tudta volna kezelni a nehézségeket, ha ezeket az együttműködésre, nem pedig az ellenségeskedésre alapozva közelítette volna meg.

„Ha a kölcsönös tisztelet nem tér vissza a nemzetközi politikába, akkor olyan helyzetbe fogunk kerülni, amit mindannyian el akarunk kerülni” – szögezte le.

Szijjártó Péter ismét felszólalt a világ blokkosodása ellen, amely a szavai szerint jelenleg a legrosszabb forgatókönyv lenne.

Aláhúzta, hogy Közép-Európa és benne Magyarország, mindig rajtaveszített a blokkosodáson, ezért ezt a kormány el akarja kerülni.

Ehelyett az lenne a közös érdek, ha a következő időszakot a konnektivitás jellemezné – mondta.

Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól, és úgy vélekedett, hogy aki ezt tagadja, az valószínűleg ezt ideológiai alapon teszi, nem tények alapján.

Rendkívül ártalmasnak nevezte a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztását célzó törekvéseket, ezek – mint közölte – súlyos kockázatot jelentenek a gazdaságra, munkahelyek millióit sodorják veszélybe.

„Az úgynevezett kockázatmentesítés a valódi kockázat” – figyelmeztetett.

A miniszter elmondta, minderre Magyarország a legjobb példa, amely óriási erőfeszítéseket tett azért az utóbbi években, hogy a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává váljon.

Kiemelte, hogy hazánkban mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal fog rendelkezni, s emellett a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hamarosan már öt is jelen lesz.

Rámutatott, hogy ez a kormányzati stratégia sikeressé és megkerülhetetlenné teszi hazánkat az átalakuló autóiparban Európában, ami garanciát jelent a gazdasági növekedés fenntartására.

„Ha ez a megközelítés működik Magyarországon, akkor világszerte működnie kell” – jelentette ki.

„Amennyiben a világ újra blokkokra oszlik, az globális kudarc lesz. Azonban ha a következő időszakot a konnektivitás fogja jellemezni, s visszatér a kölcsönös tisztelet is, akkor biztosan békésebb és virágzóbb időszak következik, és úgy gondolom, hogy ebben Kína szerepe kritikus fontosságú” – tette hozzá.

„Az elektromos autóipar át fogja venni a hagyományos autóipar helyét, ha tetszik, ha nem, ez tény, és ezen változtatni nem lehet. Itt a kérdés csak az, hogy Magyarország élen szeretne-e járni, vagy le akar maradni”

– hangsúlyozta a miniszter.

„Élen akarunk járni, mert ezzel Magyarországot, a magyar gazdaságot tovább erősítjük, újabb és újabb munkahelyeket hozunk létre a magyar emberek számára” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Sencsenben tárgyalt Vang Csuan-fuval, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnökével – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A BYD autógyárban a magyar kormányfőnek tájékoztatást adtak a vállalat felépítéséről, magyarországi tevékenységéről – a komáromi autóbuszgyár és a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem működéséről –, majd bemutatták a BYD által készített legmodernebb elektromosautó-modelleket.

Magyarország a keleti vállalatok beruházásainak köszönhetően ma a negyedik helyen áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén, de hamarosan feljön a második helyre a globális rangsorban – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egy övezet, egy út kezdeményezés nemzetközi fórumán arról számolt be, hogy a Kelet és Nyugat közötti, kölcsönösen előnyös együttműködésre Magyarország a legjobb példa, amely óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy a beruházások fontos találkozási pontjává váljon mindkét irányból.

Rámutatott, hogy hazánkban mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal fog rendelkezni. Emellett pedig kiemelte, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójának mindegyike keleti vállalat, amelyek közül már öt is elkötelezte magát Magyarország mellett, a szektor legnagyobb cége, a kínai CATL is.

Ennek köszönhető az, hogy ugyan Magyarország a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, a globális rangsorban az akkumulátorgyártási kapacitást illetően jelenleg a negyedik helyen áll, rövidesen pedig fel fog jönni a második helyre – hangsúlyozta Szijjártó Péter.