Nincs megállás: nézd, hova gurulnak a dollárok a dollárbaloldalon!

Folytatása következik: mint ismert, a 2022-es országgyűlési választást megelőzően a 3,2 milliárd forintnyi dollárt hazánkba gurító Action for Democracy újabb támogatásokról szóló közlése nyomán nyilvánvalóvá vált: naivitás lenne azt gondolni, hogy az önkormányzati és európai parlamenti választás kampányidőszakában ne finanszíroznák a magyarországi baloldalhoz köthető szervezeteket. Soros és az amerikai baloldal nem megy sehová, továbbra is ránk akarják kényszeríteni az akaratukat.

A bukott főpolgármester külföldi jobbkeze, a nyílt társadalom hálózatában fontos pozíciókat betöltő Korányi Dávid által irányított, Egyesült Államokban működő egyesület saját honlapján jelentette be, hogy három magyarországi szervezetet részesítenek támogatásban, értelemszerűen ezek mindegyike az ellenzék holdudvarába tartozik.

A Magyar Civil Összefogás a 2019-es önkormányzati, és a tavalyi országgyűlési választást megelőző baloldali előválasztási matiné rendezésében is szerepet vállaló Magyar György miatt lehet ismerős. Érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi helyhatósági megmérettetésre hasonló modellben készült az ellenzék, mint a tavalyi országos szintűre. Főpolgármester-jelöltjük mögött egy „mikroadományokat” gyűjtő mozgalom állt, a kampányban részt vett a DatAdat, a politikai üzeneteket pedig nagy összegű hirdetésekkel juttatta el a választókhoz az EzaLényeg nevű propagandamédia. Ennek a szervezeti felépítésnek volt tehát részese Magyar György is. A 2021–2022-es kampányban a már bejáratott felállásban futottak pályára az idegen zsoldba szegődött politikai erők, és a hírhedt ügyvéd sem hiányzott soraikból. Az általa felügyelt előválasztáshoz kapcsolódó legemlékezetesebb hír az volt, hogy az átvert szavazók helyett Bajnai Gordon üzenete döntötte el, hogy végül Márki-Zay Pétert állították ki miniszterelnök-jelöltként. A Magyar Györgyhöz köthető szervezetet, állítása szerint, az Action for Democracy azért támogatja, hogy mérsékelje a magyarok „közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját”. Úgy tűnik, megfeledkeztek a tavalyi választás kimagasló részvételi adatairól, vagy egyszerűen csak nem értették meg, hogy a választók nem a közéleti szerepvállalást utasítják el, hanem a háborúpárti baloldalt.

A Tóta W. Árpád személyéhez fűződő Kispolgár nevű, gyermekeket baloldali politikai üzenetekkel bombázó mobilalkalmazás már korábban bejelentette, hogy „mikroadományokból” kíván működni. A Nagy Baloldali Értelmező Kéziszótár vonatkozó szócikke szerint ez azt jelenti, hogy az adott szereplő jelentős, külföldről származó anyagi forrásokra tart számot. A baloldali megmondóember applikációja szexualitásról szóló tartalmakat is el kíván juttatni akár tizenéves kiskorúakhoz, vagyis borítékolható, hogy a genderpropagandának kíván teret nyitni, s mint láttuk, az amerikai progresszívek helyi képviselői ezt tekintik az egyik legfontosabb küldetésüknek.

A szponzoráltak körében szerepel a Jelen hetilap „bookazinja”, a Csak Amit Hallani Szeretnél is. A Jelen főszerkesztője Lakner Zoltán, a Gyurcsány-kormány és az MSZP korábbi tanácsadója, illetve a Frontsebészet című, Bajnai Gordon megszorításokról híres kormányzását dicsőítő könyv szerzője. A magazin, melynek szerkesztőségében a Népszabadság és a 168 Óra korábbi munkatársai dolgoznak, egyike azon felületeknek, ahol a David Pressman által vezetett amerikai nagykövetség megbízásából háborúpárti kampányt folytató Nyugati Pályán is megjelentette fizetett hirdetéseit. A Jelen finanszírozói között – Niedermüller Péter Gyurcsány-párti polgármester indítványa nyomán – korábban feltűnt a baloldali vezetés alatt álló erzsébetvárosi önkormányzat is.

A korábbi tapasztalatok alapján Korányiék közleményét érdemes erős fenntartással kezelni. A támogatottak köre a valóságban szélesebb is lehet, összegeket pedig nyilvánvalóan most sem közöltek. Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely 99 Mozgalmát tévedésre hivatkozva távolították el honlapjukról, miután kipattant a külföldi befolyásszerzésről szóló botrány, ám végül a titkosszolgálat összefoglaló jelentéséből kiderült, hogy a főpolgármester szervezete mégis kapott ismeretlen forrásból mintegy félmilliárd forintot, melynek 70 százaléka euróban és fontban érkezett. Az Action for Democracy 2022-es beszámolójában megjelent információk szintén óvatosságra intenek. Ebből ugyanis valamilyen oknál fogva „kifelejtették” a Bajnai Gordonhoz ezer szálon kötődő DatAdatot, amely a rendelkezésre álló információk szerint közvetlenül 148 millió forintnyi bevételre tett szert Korányiéktól, ráadásul központi szerepet játszott az ellenzéki kampányban, így a guruló dollárok túlnyomó része náluk kötött ki.

Bár nyilvánvaló, hogy az Action For Democracy alapvető célja egy magyarországi háborúpárti bábkormány hatalomba segítése volt, kisebb beavatkozásokra más országokban is vállalkoznak. A már említett beszámolójuk szerint az előző évi forrásaik nagyjából 80 százalékát hazánkban használták fel, ugyanakkor többek között Olaszországban és Brazíliában is megjelentek. Most bevallásuk szerint – az Európa jövője szempontjából sem mellékes törvényhozási választásoktól nyilvánvalóan nem függetlenül – Lengyelországra és Szlovákiára kívánnak fókuszálni. A két visegrádi államban zajló kampány eddig is ontotta a globalista érdekérvényesítésre utaló jeleket, és az amerikai baloldali körökhöz tartozó szervezet megjelenése is ezt a képet erősíti. A vonatkozó dokumentumokban azok az álszent, választási részvétel szélesítéséről, polgárok bevonásáról, kirekesztés elleni küzdelemről szóló kommunikációs panelek sorakoznak, amelyeknek valódi értelmét hazánkban bárki megismerhette a Nemzeti Információs Központ jelentéseiből.

Egyértelmű tehát, hogy azok a hírek, melyek szerint a nyílt társadalom hálózata elhagyja a kontinensünket, és ezután inkább az Egyesült Államokra koncentrál, legfeljebb egy rosszul sikerült dezinformációs kampány részei lehettek. Az Action for Democracy bejelentése annak az időközben Alex Soros által is leírt stratégiaváltásnak a lenyomata, amely szerint az amerikai progresszív körök és a Soros-birodalom nem csökkentik európai tevékenységüket, sőt, az eddigieknél nagyobb erővel koncentrálnak a hazánkat is magában foglaló térségre – írta Zila János, az Alapjogokért központ elemzője, akinek sorait a Ripost idézte.