Itt vannak az újabb bizonyítékok arra, hogy a cégek nyerészkedése áll az infláció mögött

Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a járvány óta a céges nyerészkedés – ezt bizonyítja a Magyar Nemzet számos nemzetközi kutatással és adattal. Az IMF-től egy francia beruházási bankig, a Deloitte-től a legkülönbözőbb kutatóintézetekig sokan bebizonyították, hogy az inflációt a nagyvállalati kapzsiság is emelte. Van olyan pénzügyi szakember, aki egyenesen zavargásoktól és a kapitalizmus végétől tart, ha minden így folytatódik.

A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelkedések mögött a nyereség közel 50 százalékos mértékű volt. Az infláció számos országban brutális mértékben jelent meg, és sok helyen sikerült kimutatni emögött a puszta nyerészkedési szándékot.

Így például az Economic Policy Institute tavalyi megállapításai szerint az amerikai nem pénzügyi vállalati szektorban 2007 és 2019 között összességében évi 1,8 százalékos ütemben nőttek az árak, de ez a mutató 2020 második negyedéve és 2021 vége között már 6,1 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az árak emelkedéséhez a vállalati profitok hozzájárulása 54 százalékos volt, ami az előző 40 év átlagának (11,4 százalék) közel az ötszöröse. A kutatóintézet szerint a pandémia utáni fellendülés történelmi összevetésben is magas haszonkulcsai ellentmondásban állnak azzal a felvetéssel, miszerint az inflációt egyszerűen a sokat emlegetett gazdasági túlfűtöttség okozta.

 A 13 nagyvállalatból, amelyek a 2019-esnél nagyobb árréssel dolgoztak, 11 esetében az inflációnál is magasabb volt a változtatás. A legnagyobb amerikai tőzsdei cégek közül közel száznál legalább a 2019-es esztendőben tapasztalt szint másfélszerese volt a 2021-es haszonkulcs.

Ugyanis a lassú növekedés miatt a fogyasztók kevésbé voltak toleránsak a céges áremelésekkel szemben. Az elmúlt években tapasztalt hektikus helyzetben azonban a vásárlók nem tudták pontosan megítélni a növekvő árak okát, ami gyorsabb emeléseket és értelemszerűen nagyobb profitokat eredményezett.

A Deloitte 2022. májusi elemzése szerint a fogyasztói hangulatban is megmutatkozott, hogy a vásárlók azt kezdték érezni: a cégek kihasználják őket. A vásárlók a pandémia és háború hatására emelkedő árakkal kapcsolatban valamivel elfogadóbbak, azt viszont kevésbé tolerálják, ha a vállalatok kapzsisága áll a drágulások háttérben. 

Emellett a fogyasztók több mint fele, 54 százaléka érezte úgy, hogy a vállalatok a saját működési költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben növelték az áraikat.

A Roosevelt Institute jelentése megállapította: a pandémia alatt nagy valószínűséggel ugyanazok a cégek emelték az árrésüket (és ezzel a profitjukat), akik azt megelőzően. 

A Société Générale globális stratégája, Albert Edwards szintén részletesen foglalkozott a greedflation, azaz a mohó nyerészkedés jelenségével. Edwards híresen pesszimista előrejelzőnek számít a nemzetközi pénzügyi világban, 2016-ban például a világgazdaság Titanic-szerű elsüllyedéséről írt, és az infláció visszatérését jósolta, amiben igaza is lett.

 A közgazdász szerint 

Edwards viszont még ennél is tovább ment, a Financial Times beszámolója szerint ugyanis arról beszélt: ha folytatódik a mohó nyerészkedés jelensége, akkor az zavargásokhoz is vezethet. 

 – jegyezte meg végül a tekintélyes francia pénzintézet globális stratégája.