A Magyarországon vasárnap estétől átvonuló markáns hidegfront sarki hideget hozott az országba. A helyenként 10 Celsius-foknál is nagyobb mértékű lehűlés sajnos megnehezítii a mindennapjainkat.
Kedd délelőtt ugyan többórás napsütés valószínű, délután egyre több gomolyfelhő érkezik, melyekből főleg az ország északkeleti felén alakul ki havas eső, illetve hózápor. Sokfelé viharos marad a szél. Kedd reggel már fagyhat és délután is legfeljebb 5-10 Celsius-fok lesz. Szerdán eleinte sok napsütésre számíthatunk, majd nyugat felől fátyolfelhők érkeznek. Reggel országos fagyra készülhetünk, mely a fagyzugos területeken akár –10 Celius-fokot is tartogathat. A délutánra melegedő levegő akár a 10 Celsius-fokot is elérheti majd.
A vasárnap érkezett markáns hidegfront miatt erős hidegfronti hatás terheli szervezetünket, mely különösen megviselheti az időseket és a krónikus betegeket. Az egész élővilágra veszélyes ez az időjárás, mely korábban a megszokott tavaszi meleghez képest is nagyobb mértékű melegedést, most pedig hirtelen jött, akár –10 Celsius-fokra történő lehűlést tartogat.
A virágzó gyümölcsfák miatt is aggódhatunk, nem tudni ugyanis, hogy mennyire viselik majd jól a keddi és a szerdai fagyokat. A hőmérséklet csökkenése mellett pedig a hőérzetünk is csökken majd, hiszen viharos szélre számíthatunk a következő napokban.
A hirtelen jött meleget követő hirtelen jött hideg nagyon megterheli a szervezetünket. Ott van emellett az óraátállítás hatása is, melytől még hetekig szenvedhetnek az arra érzékenyek.
A legérzékenyebbek akár 2 hétig is szenvedhetnek a megváltozott napi ritmus miatt. Általánosan 5-7 napra van szükségünk, hogy kikopjanak hétköznapjainkból az óraátállítás hatásai, de az sem ritka, hogy ez valakinél 10-14 napig is eltart
– hangsúlyozta dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója.
A meteogyógyász kifejtette, hogy a fejfájás mindennapos lesz, az ingadozó vérnyomás alapproblémává válik, és teljesen felborul az alvási ciklusunk. Rengetegen érezhetik majd a rosszullét, a szédülés, a hányinger, a fülzúgás és a lehangoltság tüneteit. Jellemző lesz továbbá az ingerlékenység, hogy figyelmetlenebbek vagyunk, valamint a szorongásos és pánikszerű állapotok nagyon sok embernél kialakulhatnak, olyanoknál is, akikre eddig ez nem volt jellemző.
Minden harmadik magyart megvisel az óraátállítás
A magyarok 35 százaléka rendkívül érzékeny a hirtelen időjárás-változásra. Ráadásul számuk évről évre folyamatosan nő. Mi több, ők az óraátállítás hatásaira is sokkal érzékenyebbek. Azok, akik egyaránt érzékenyek mindkettőre, még nehezebben tudják átvészelni ezt az időszakot, hiszen a két, számukra negatív hatás felerősíti egymást. Emellett a mostani, folyamatosan ködös idő is tovább nehezíti a helyzetüket.
1929. március 28-án született Psota Irén, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, leghosszabb ideig a Madách Színháznál dolgozott. Partnere volt többek közt Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Gábor Miklós. Minden műfajban otthon érezte magát, szerepei a tragédiától a musicalen át, a vígjátékokig terjedtek. A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát, a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával. Számos filmben nyújtott feledhetetlen alakítást.
54 éves korában, 118 éve halt meg Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, aki a budapesti Széchenyi fürdőt és Gozsdu-udvart tervezte.
Nevezetes alkotásai többek között: Andrássy úti Saxlehner-palota (Andrássy u. 3. ), Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot, a Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, Rózsák terei görögkatolikus templom, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH és F épületei, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7), Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII., Pihenő út).
Célja volt Budapest belvárosában zárt lépcsőházak és a függőfolyosók mellőzésével építeni, az udvari lakásokat az utcaiakkal egyenértékűvé tenni az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Első ilyen épülete a Hadik Endre hitbizománya számára 1895–1896-ig épített Károly körúti bérház volt, ami azonban csak részben valósult meg, a Rumbach Sebestyén utca felőli rész nem készülhetett el. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.
1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanára lett, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének.
Lady Gaga amerikai énekesnő, zeneszerző, teljes nevén Stefani Joanne Angelina Germanotta ma 37 éves. Művészeti iskolában tanult zenét, de félbehagyta tanulmányait és éneklésbe kezdett. Dalszövegíróként kezdett el dolgozni, és olyan előadóknak írt számokat, mint Britney Spears illetve a Pussycat Dolls. Énekesi képességeit Akon amerikai R&B énekes fedezte fel. Fülbemászó slágerei mellett szertelen öltözködési stílusával, videoklipjeivel és élő előadásaival vívta ki a közismertséget. Zenei előadóként számos sikert elért. Az énekesnő színészi képességeiről a 2018-as Csillag születik című film során tett tanúbizonyságot. Több filmben és sorozatban is láthattuk azóta, a 2024-re tervezett Joker filmben, melynek forgatása már zajlik, Harley Quinn szerepét ölti majd magára.
A mosógép feltalálása sokak számára szó szerint felszabadító érzés volt. A „gépek korszaka” előtt a mosás különösen fárasztó tevékenységnek számított, hiszen a ruhák nehezek voltak és puszta kézzel kellett súrolni őket.
A történelem során különféle rajzokat készítettek kezdetleges mosógépekről. A 15. században Ottavio Strada vetett papírra egy ötletet, ami a szerkezet egy korai koncepciója lehetett. Később, az 1670-es években John Hoskins azzal kísérletezett, hogy egy kerékkel és hengerrel összepréseljen egy vastag, szennyes ruhákkal teli zsákot, míg 1691-ben egy angol férfi egy többcélú készüléket szabadalmaztatott, amely többek között mosásra is használható volt. Az ipari forradalom indította el az igazi innovációs hullámot a gépi mosás területén: a legkorábbi mosógépek kézi működtetésűek voltak, de így is megkönnyítették a mosás terhét, mivel az eredeti módszer általában egy egész napos munkába telt.
Londonban 1752-ben már széles körben kínáltak eladásra olyan mosókádakat, amelyekbe egy keverőszerkezetet építettek. Hasonló találmányt széles körben használtak a 18. században. A németek sem tétlenkedtek a mosás „gépesítése” ügyében. 1767-ben Jacob Christian Schäffer német evangélikus lelkész is közzétette a kezdetleges mosógép tervét.
1787-ben az angliai Edward Beetham akkor éppen kiadványokkal foglalkozott és elkezdte hirdetni egy Thomas Todd nevű felfedező mosógépét, bár akkor sokan meg voltak győződve arról, hogy a gépek tönkreteszik az ágy- és ruhaneműt. Néhány évvel később Beetham megvásárolta James Wood szabadalmának jogát egy hordozható, forgatható karral ellátott mosómalomra. Sőt, a haditengerészet számára is készült egy változat, amelyet a hajók fedélzetén használhattak. Beetham gépe 1791-ben jutott el az Egyesült Államokba, ahol azonban 1797. március 28-án nem ő, hanem egy Nathaniel Briggs nevű férfi szabadalmaztatta az első mosógép terveit.
Briggsről a tudományos élet keveset tud, mert egy 1836. decemberi hatalmas tűzvész megsemmisítette a Szabadalmi Hivatal számos iratát. Találmánya azonban éppúgy egyszerűsítette a saját életét, mint amennyi hasznot hozott neki. Találmányát egy New Brunswickból érkező férfi fejlesztette tovább, majd az 1900-as évek elején jelentek meg az első szabadalmak az elektromos mosó- és szárítógépekre – mutatott rá az Inventions-handbook.
Labdarúgó-mérkőzések miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz március 28-án Budapest V., VII., VIII. és XIV. kerületében.
Március 28-án 24 óráig tilos megállni Budapest V. kerületében az Erzsébet tér park felőli oldalán, a Miatyánk utca és a Bécsi utca között. Szakaszosan és időszakosan lezárják majd Budapest V. kerületét érintően az Erzsébet teret a Károly körút és a Bécsi utca között, valamint a József Attila utca és a Károly körút (Deák Ferenc tér) között, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utat a József Attila utca és a Károly körút (Deák Ferenc tér) között.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre