Hanna nagypapája: Bízom benne, hogy az unokám teljesen felépül

Vannak biztató jelek a Gyürén vonat elé lépett 11 éves Hanna állapotával kapcsolatban. Mint arról a Bors is beszámolt, a kislányt huzamosabb ideje fizikailag és lelkileg is bántalmazták az iskolatársai. Az őt nevelő nagyszülők hiába beszéltek a tanárokkal, a helyzet nem változott. A diák vasárnap ebéd után kiment sétálni a házuktól nem messzire levő, éppen a vasút mellett húzódó almásba és kukoricásba, ahol elbújva megvárta a vonatot, majd a szerelvény elé lépett. Hiába fékezett azonnal a járművezető, a gázolást nem sikerült elkerülnie. A gyermeket életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították kórházba.

Kicsit jobban van

A kislány nagypapája a Borsnak elmondta: a kislány súlyos láb- és fejsérüléseket szenvedett, több műtéten átesett. Az orvosok küzdenek az életéért. „A legfontosabb, hogy a koponyáját rendbe hozzák, hogy ne legyen maradandó károsodása. Bízom benne, hogy Hanna teljesen felépül” – fogalmazott a nagypapa. Egy másik közeli hozzátartozó lapunknak kinyilvánította: egy ideig nem szeretne további nyilatkozatokat tenni, de annyit elmondott, hogy a kislány némiképp jobban van, javul az állapota. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki.

A legérzékenyebb kor

Makai Gábor klinikai szakpszichológus elmondta: nem csak a fizikai bántalmazás képes károkat okozni, hanem a pszichikainak is súlyos romboló hatásai lehetnek.

„A 11 éves kor a serdülőkor kezdete. Ez eleve egy szenzitív időszak. Ilyenkor jelenik meg az identitásválság, a gyermek keresi a helyét a világban, a fejében pedig folyamatosan jelen van a „ki vagyok én?” kérdése. Ez azt eredményezi, hogy a gyermek még fogékonyabb a bántalmazásra. Megjelenhet a serdülőkori depresszió, egy súlyos érzelmi zűrzavar” – fogalmazott Makai Gábor. „Sajnos egyesek hajlamosak kevésbé komolyan venni, ha azt látják, hogy valakit csúfolnak, kirekesztenek, megszégyenítenek. Az áldozat ezeknek pedig passzív elszenvedője, és egy idő után akár azonosulhat is a ráaggatott címkékkel. Ennek következménye, hogy megpróbálja magát megvédeni, és elkezd befelé fordulni. Ebből következik, hogy egyre kevésbé kerül kapcsolatba a külvilággal, vagyis izolálódik” – magyarázta a szakember.

A klinikai szakpszichológus hozzátette: a lelkileg bántalmazott gyermeket a bizonytalanság, a kilátástalanság érzése árasztja el, és maga alá gyűri a feszültség, a depresszió. Az eduline oldal adatai szerint minden tizedik gyereket hetente többször, további 5 százalékot hetente bántalmaznak az 5–8. osztályosok körében végzett vizsgálat szerint.

„Ez egy folyamat, vagyis nem egyik napról a másikra alakul ki. A bántalmazott állandó készenléti állapotba kerül, hiszen tudja, bármikor ismét megszégyeníthetik. Azt látja, hogy nem tud a helyzetből szabadulni, nem képes a problémával megküzdeni. A huzamosabb ideig tartó bántalmazás azonban kétségkívül öngyilkossághoz vezethet. Ez egyfajta kilépés. A sértett mozgósítaná az erőforrásait, de eszköztelennek érzi magát. Az öngyilkosság egy megküzdési stratégia, aminek célja, hogy a bántalmazott csökkentse a belső feszültségét” – zárta Makai Gábor.

Ránk csapták a telefont

Természetesen ismételten megkíséreltük az indokolt kérdéseket feltenni a helyi Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjének. A dolgozó, aki a telefont felvette, megkérdezte, kik vagyunk. Mikor megmondtuk az igazat, közölte, hogy megkeresi a tagintézmény vezetőjét, majd közel egyperces várakozás után ránk csapták a telefont. Megkerestük az iskolát fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget is, de lapzártánkig nem reagáltak megkeresésünkre.