Orbán Viktor bejelentette, ezt az eseményt akarják megrendezni Budapesten

A magyar kormányfő beszédében emlékeztetett: Magyarország vezeti a V4-ek együttműködését 2022. július 1-ig.

Orbán Viktor egyúttal arról is beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze.

Rámutatott: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.

Orbán Viktor felszólalásában arról is beszámolt, hogy Magyarország a Türk Tanácsnak tett mely korábbi vállalásait teljesítette. Közölte: Magyarország Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal stratégiai partnerségi szintre emelte a kapcsolatokat, amelynek keretében Biskekben is nyílt magyar nagykövetség.

A magyar miniszterelnök oktatásügyi lépésként kiemelte: Magyarország 870-re emelte az egyetemein az ösztöndíjas helyek számát a türk országok hallgatói számára. „A program sikeres, a mostani tanévre több mint ötezren adták be jelentkezésüket” - tette hozzá.

A gazdasági vállalásokra vonatkozóan elmondta: a magyar Eximbank megnyitott egy 545 millió dollárnyi hitelkeretet a vállalatok közötti együtműködés finanszírozására, továbbá Magyarország és Kirgizisztán a múlt héten megindított egy 16 millió dolláros fejlesztési alapot is.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiváló kezdeményezésnek tartja a türk beruházási alap létrehozását. Egyúttal arra kérte a tanácsot, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor tegyék lehetővé ahhoz Magyarország mielőbbi csatlakozását. A kormányfő kiemelte: Magyarország készen áll pénzügyi hozzájárulást is tenni az alap tőkéjéhez.

Orbán Viktor felszólalásában az afganisztáni helyzetre is kitért. Mint mondta: Európa hatalmas migrációs kihívással találja szembe magát, amelynek történelme során még soha nem fordult elő, hogy egyszerre három irányból érje nyomás.

Felhívta a figyelmet: Magyarországnak alapvető biztonsági érdeke, hogy megakadályozza újabb nagy migrációs hullámok kialakulását Afganisztánból.

A magyar miniszterelnök ennek kapcsán biztosította a Türk Tanácsot, hogy nem fog hozzájárulni egyetlen olyan uniós döntéshez sem, amely figyelmen kívül hagyja a türk országok biztonsági érdekeit.

Orbán Viktor az isztambuli csúcs keretében Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is kétoldalú megbeszéléseket folytatott.

A csúcstalálkozóra Isztambul külterületén, a Márvány-tengeren található Demokrácia és a Szabadságjogok szigetén került sor. A találkozó előtt a résztvevő országok vezetői ünnepélyes zászlófelvonással egybekötve hivatalosan átadták a Türk Tanács új isztambuli irodáját.

A magyar kormányfő kétnapos látogatáson tartózkodik Törökországban, előző nap Ankarában a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén vett részt kormánya tagjainak kíséretében.

A Türk Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet. Jelenleg öt török nyelvű tagállamot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztán, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömöríti. Magyarország 2018. óta megfigyelő státusszal rendelkezik. Türkmenisztán a mostani - immár nyolcadik - csúcstalálkozón szintén megfigyelői státuszt kapott.