Másképp gyászolnak, akik koronavírusban vesztették el szerettüket - megszólal a haláltan szakértője

A koronavírus nemcsak a mindennapi életünket, de a gyászhoz kapcsolódó hagyományokat is átírta. Korlátozott számban vehetünk részt temetéseken, és a betegség fertőzőképessége miatt sok esetben elbúcsúzni sem tudunk szeretteinktől. Hogy ennek milyen következményei lehetnek, arról dr. Zelena András tanatológust, vagyis a haláltan szakértőjét, tanszékvezető docensét kérdeztük.

Hiányoznak a klasszikus rítusok

–Rendkívül nehéz helyzetben vannak azok, akik most gyászolnak, hiszen amellett, hogy meg kell küzdeniük a bezártsággal, a személyes kapcsolatok hiányával, vagy épp a munkahely elvesztésével, sok esetben a klasszikus gyászrítusok is elmaradnak – jelentette ki a Metropolnak dr. Zelena András, utalva arra, hogy a temetéseken továbbra is csak 50 fő lehet jelen, illetve miután a kórházakban látogatási tilalom van, csak nagyon korlátozott számban, speciális esetekben, kizárólag a haldokló betegeknél van lehetőség a személyes elköszönésre.

–Ez is azt mutatja, hogy valamilyen módon lehetőséget kell biztosítani a búcsúra, ehhez mindenkinek igyekeznek lehetőséget teremteni a kórházi osztályok dolgozói – jelentette ki a szakember.

Veszteség idején sok ateistából lesz hívő ember

Dr. Zelena András tapasztalatai szerint az említett nehézségek miatt most minden eddiginél többen kérnek segítséget.

–Az online térben különböző segítőcsoportok jöttek létre, és a szakemberek munkájára is megnőtt az igény. Személyes tapasztalom a munkám során, hogy milyen nagy ereje van a hitnek. Ugyanakkor a veszteséget átélők gyakran megváltoztatják a világnézeti hovatartozásukat, ami egy teljesen természetes reakció. Akik megrögzött ateisták, sokszor elkezdenek hinni, mert abban találnak kiutat, reményt. Aki viszont mély vallásosként él át veszteséget, gyakran meginog a hitében, és felteszi magának a kérdés, hogy milyen felsőbb hatalom akarta azt, hogy ez így történjen? – mesélte a tanatológus.

Ha egy év után sem enyhül a fájdalom, kérjünk segítséget!

Egyénfüggő, hogy kinél mennyi ideig tart a gyászidőszak, ha azonban egy év-másfél, majd’ két év után sem alakul át a veszteség egyfajta szeretetteljes emlékezéssé, akkor érdemes segítséget kérni.

–A legtöbben akkor képesek túllendülni a nehézségeken, ha újra átélik azokat az ünnepeket, melyeket korábban együtt ünnepeltek. Ilyen lehet egy születésnap, a házassági évforduló, a karácsony, vagy épp a húsvét. Az elhunytak szeretteiben ilyenkor tudatosul, hogy az élet sajnos a szerettünk nélkül megy tovább, és mindenben, így az emlékezésben is meg lehet találni a szépséget. Az azonban intő jel, ha egy-másfél év után is teljesen örömképtelenek vagyunk, vagy épp bezárkózunk, és elhanyagoljuk a külsőnket, személyes kapcsolatainkat. Ekkor érdemes segítséget kérni – javasolta a szakember.

Meleg vizes gumikesztyűvel pótolják az érintést

Az érintés köztudottan boldogsághormont, vagyis endorfint szabadít fel, amely a súlyos állapotban lévő betegeknél kulcsfontosságú lehet. Látogatási tilalom idején, szerettek híján azonban ezt igencsak nehéz megoldani, ám a brazíliai São Paulóban található kórház egyik nővére erre is megtalálta a megoldást: meleg vízzel töltött gumikesztyűt kötözött a beteg kezéhez. Mindez a vérkeringésre is jó hatással van, így a nővér úgymond két legyet ütött egy csapásra.

A tanatológia (görögül thanatos a halál) a pszichológia egy új ága, amely a halállal és gyásszal összefüggő lelki megnyilvánulásokat kutatja. Egyrészt a haldoklót segíti az emberhez méltó halál elfogadásában, másrészt a hátramaradottak fájdalmát próbálja enyhíteni. Magyarországon Polcz Alaine írónő, tanatológus munkájának eredményeképpen a kilencvenes évek elejétől ismerkedhettünk meg a fogalommal.