Védeni szeretné a kormány a magyar családokat az alaptörvény módosításával

Novák Katalin azt mondta: azért kell olyan „evidenciákat”, mint például hogy az anya nő, az apa férfi, a házasság egy nő és egy férfi kölcsönös elhatározásán alapuló szeretetközösség, egy lánynak született gyermeknek joga van lányként, egy fiúnak pedig fiúként felnőni, alaptörvényi szinten rendezni, mert ezeket már sok helyen megkérdőjelezik a világon.

Sok országban például a szülő szabadon dönthet arról, hogy szeretné-e a gyermeke nemét megváltoztatni, ha pedig egy kislány az óvodában autókkal játszik, pszichológus beszélget el vele arról, hogy biztos-e a nemi identitásában - fűzte hozzá. A miniszter szerint ezzel elveszik az alapvető biztonságérzetet, és ez nem helyes.

Az örökbefogadást érintő szabályozással kapcsolatban arról beszélt: a kormány célja, hogy minden gyerek családban nőhessen fel, az örökbefogadásnál pedig mindig a gyermek érdekét kell szem előtt tartani, ezért elsősorban házaspárok örökbefogadását támogatja a törvény.

Ha nincs alkalmas örökbefogadó házaspár, akkor egyedülálló is lehet örökbefogadó - mondta.

Kiemelte: a szabályozás nem arról szól, hogy miniszterként személyesen szubjektív döntéseket hozzon, minden esetben vizsgálat indul, a döntés szakvélemény alapján születik.

Arra a felvetésre, hogy az új szabályozás a homoszexuális párok örökbefogadását lehetetleníti el, úgy reagált: törvényileg rögzített alapelv, hogy Magyarországon a homoszexuális párok számára nem támogatják az örökbefogadást.

Ez nem újdonság, Magyarországon ez a gyakorlat - jelentette ki.

Novák Katalin arról is beszélt, hogy júliustól emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed) összege: egy bruttó 350 ezer forintot kereső nőnek nettó 230 ezer forint a fizetése, a csed összege ez esetben eddig 208 ezer forint volt, júliustól viszont mintegy 300 ezer forint lesz.