
Farsangi családi toppantó
Hozd a jó kedved, a táncos lábad, na meg valami szuper jelmezt!
A Magyarság Háza Irodalmi Szalon következő eseményén Miklóssi Szabó István erdélyi íróval Kalocsai Andrea, a közmédia műsorvezetője beszélget.
„A Holdanya unokája című regény visszatekintés, élet- és útkeresés-, értelmezés, letisztázása múltnak, eseményeknek, történéseknek, és olyan többsíkúság, amely által a szálak mesteri módon futnak előre-hátra, hogy a végén összefonódjanak. Olyan regény ez, amelyet nem lehet nem végigolvasni. Ha ezt tennénk, akkor az ízét és a lényegét veszítenénk el a történetnek. Kicsit énregény, noha a szerző nem azonosul a főszereplővel, ellenben annak a ’89 előtti korszaknak a rendszerezése és átértelmezése is ott van, amelyben az író gyermekkorát élte.” (Szuszámi Zsuzsa)
Az Apja fia című kisregény valójában a Holdanya unokája nagyregényhez tartozik. „A történet egy szigeten kezdődik, melyen Jtuzbó és az állapotos Razsua, na meg egy nagy hal az egyedüli élőlények. A múlt világából fennmaradt hal az egyetlen táplálékadójuk: egy hatalmas tartályban őrzik a tenger partján. A környezet halott: az élőlényeket kivetette magából a tenger, a fák megkövesedtek, de még a Hold is megrepedt.
Démenotar, a törpe, ebbe születik bele. Tragédiája nem csupán az, hogy születésével kioltotta anyja életét, hanem az is, hogy apja, anyja, Razsua húsával táplálta az akváriumban őrzött halat, melynek teje életben tartja őket. (…)
A könyv nagyon is aktuális kérdést vet fel: felelősségre vonható-e a törpe, akinek már öntudatra ébredése előtt zsigereibe fészkelt a világ kegyetlensége (hisz anyja húsából élt)?” (Kopriva Nikolett)
A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt.
Időpont: február 19., 18.00–19.00
Helyszín: Magyarság Háza Galéria (1051 Budapest, Nádor u. 17.)
Hozd a jó kedved, a táncos lábad, na meg valami szuper jelmezt!
Felfedezzük Mexikó tájegységeit, szokásait, szépségeit: Cancúnt, a nyaralók szíve csücskét, a Yucatán-félsziget piramisait és egyéb maja romjait.
A nagypolgárok életének megörökítője volt Márai Sándor. Erről hol elégikus, hol ironikus stílusban ír, de mindvégig búcsúzik egy korszaktól, nemzedéktől és osztálytól.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre