Ács Judit volt már kutyakiképző és oktató is. Most kutyaruha-tervezőként dolgozik és rajong ezekért az állatokért. Ennek ellenére jelenleg nincsen saját ebe.
Közel húsz évvel ezelőtt keresztezte egymást Ács Judit és Rumlee, a kínai meztelen kutya élete. A kis ebnek a fajtájából adódóan szüksége volt a védelemre. A kutyaruha-tervező pedig megtalálta a megoldást.
„Ma már nem lepődünk meg egy felöltöztetett kutyán, de akkoriban nem nagyon akadtak Magyarországon ilyen ruhák. Amik voltak, azok fidres-fodros, rózsaszín, csillogó darabok; Rumlee viszont egy punkfrizurás, vagány fiúkutyus volt” – kezdte a hot! magazinnak Judit, betekintést engedve abba, honnan jött az ötlet.
Mivel a Rumlee-nak készült darabok jól sikerültek, Judit komolyabban is belevágott a munkába, és webshopot nyitott.
„A tapasztalat adott volt, így elkezdtem különféle szabásmintákat készíteni és összedolgozni egy profi varrónővel. Az első időkben pulóverek, mellények készültek különböző dizájnokkal és díszítésekkel. Szintén Rumlee miatt elkezdtem egyre többet tanulni a kutyákról; nemcsak a testarányokról, hanem a viselkedésről és a tanításról is. Érkezett a családba egy weimari vizsla is, vele kutyás sportokba kóstoltunk bele. Ennek az időszaknak a gyerekeim születése vetett végett, az otthon töltött évek után egy kutyanapköziben dolgozva tértem vissza a kutyázáshoz.”
Ma már csak kifejezetten napközibe járó kutyáknak készítenek funkcionális kutyaruhát.
„A nagy cégek 95%-a csak 50 centis kutyáig készít ruhát, de nem a yorkshire terrier szaladgál napi nyolc órát a napköziben.
Amikor 30-40 nagyobb állat játszik együtt, akkor nem lehet dísz, gomb, patent, mert lerágja, lenyeli, megsebesül tőle. Nem lehet kötött anyagot használni, mert beleakad a lába, a tépőzár pedig telemegy szőrrel, és a mellény pillanatok alatt leesik a kutyáról. Emellett kritérium, hogy legyen vízálló, szélálló, és tartsa a meleget. Rumlee emléke minden darabban tovább él
– árulja el Judit.
„Őszintén csodálom a kutyát mint fajt. Hetente két napon harminc-negyven kutya vesz körül. Hálás vagyok, hogy a kutyázás a hivatásom: olyan a munkám, amit szeretek. A kutyaruha-tervezés és -forgalmazás szezonális, de büszke vagyok rá, hogy egyre több kutyanapköziben a mi ruháinkat használják. Jó érzés, hogy Rumlee emléke minden darabban tovább él. Szeretném elérni, hogy mindennap kutyák között dolgozzam, továbbra is képezem magam. Idén kutyakozmetikusi végzettségem is lett, szeretném ezt is építeni. Remélem, hogy a gyerekeimnek jó példát mutatok azzal, hogy megyek az álmaim után, mert hiszem, hogy akkor lehetsz boldog, ha megtalálod azt az utat, ami a tiéd, amiben szíved-lelked benne van; nekem ez a kutyázás”
– vallja.
Bár nem gondolnánk, de egy hosszú szőrű kutyára is kell ruhát adni, ha egyébként lakásban él, mert a szőrzete alkalmazkodik a szoba-hőmérsékletű környezethez. Ám ez fordítva is igaz.
„Kerti kutyára például nem adok el ruhát, mert annak nincs rá szüksége, akár még árthatok is vele” – mesélte Judit.
A világ egyik legdrágább kutyaruhája egy negyvenezer kristállyal kirakott, pávát mintázó uszállyal díszített angol darab, az ára megközelítőleg 36,5 millió forint.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre