Úttörővasút a Margitszigeten vagy Gödöllőn?

Hetvenhárom éve, éppen ezen a napon indult először útjára a Széchenyi-hegyen az Úttörővasút.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2021.07.31.
úttörővasút évforduló

1948. július 31-én Strém Péter indította útjára az első „kispirost”. Az úttörőtábor területét — Csille­bércet — a párt központi ve­zetősége több lehetőség közül jelölte ki 1948 februárjában. Az egyik változat szerint a gödöllői kastélyban lett volna a tábor és az úttörővasút a helybéli HÉV-állomástól a kastélyig épült volna meg. Egy másik javaslat mindezek hely­színéül a Margitszigetet javasolta.

Fotó. Shutterstock

A keskeny nyomtávú (760 mm) kisvasút költségtakarékosság céljából három részletben készült el. Építését 1948. április 11-én kezdték a Széchenyi-hegyen, és a rohammunkában elkészült első három kilométeres szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Egy év múlva fejeződött be a második szakasz építése a Sárvári-liget (ma Szépjuhászné) állomásig, ezt 1949. június 24-én adták át. 1950 augusztusában készült el a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy közötti teljes, 11,2 kilométeres pálya, melyet 1950. augusztus 19-én avattak fel, és másnap megindult rajta a forgalom. A kisvasút 1990. március 31-e óta „Gyermekvasút” néven működik. Az építés hőstetteiről a Népszava Kiadó 1948-ban még egy ifjú­sági regényt is megjelentetett.

A hivatalos ideológia szerint az úttörő­vasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, s az alkotó és termelőmunkára való nevelést biztosította. Az úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerültek. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es években előfordult a tízsze­res) a túljelentkezés. A felvételt nyert úttörők négy hóna­pos oktatásban részesültek. A gyerekek a szolgálat előtt és után a hűvösvölgyi Úttörővasutas Otthonban gyülekeztek. A szolgálat 7.30-kor kezdődött. Az úttörővasutas-egyenruhába átöltözött gyerekek a névsorolvasás után rövid szakmai oktatáson, parancski­hirdetésen és ünnepélyes zászlófelvonáson vettek részt. Ezután őrsönként megreg­geliztek, majd 9 órakor a szolgálati vo­nattal valamennyi gyerek a kijelölt ál­lomáshelyére ment. A szolgálat délután fél négyig tartott, az utolsó vonattal visszatértek Hűvösvölgybe. Az ünnepélyes zászlólevonás után a napi munka értékelése, öltözködés és va­csora következett. Szolgálattételre 14- 15 naponként került sor, iskolaidőben ezeken a napokon az úttörővasutasok igazoltan hiányoztak.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás