Harmatszedés, kaptár koszorúzás, aratáskori nevetés-tilalom – ilyenek voltak a nyári babonáink

Legtöbbünk számára köztudott, hogy rengeteg babona és népszokás kötődik Szent Iván éjjeléhez, ami egyben a csillagászati nyár kezdete is. A nyári napforduló körüli hagyományokról korábban már mi is írtunk. A néprajzkutatók szorgalmas gyűjtésének hála azonban még számtalan más nyári babona maradt fent, amely első sorban az aratás időszakához kötődik. Mostani cikkünkben ezekből szemezgettünk. Ki tudja, lehet, hogy némelyik még ma is használ. 

Aratáskori népszokások 

Az aratás megkezdése előtt az asszonyok és leányok virágkoszorúkat fontak, amelyeket a búzatáblára tettek, hogy bőséges legyen a búzatermés. Az első levágott kalászból aztán szintén koszorút fontak, ez volt az úgynevezett aratókoszorú. Az aratókoszorút egy éven át őrizték, egészen a következő betakarításig, ugyanis ennek a szokásnak is bő termést hozó hatást tulajdonítottak. 

Napfordulós hiedelmek 

Eleink úgy tartották, hogy a kelő Nap fénye szerencsét hoz mindannak, aki az arcát “megmossa benne”. Több szólás-mondás is fennmaradt ezzel kapcsolatban: “Ki idején kel, harmatot szed”, vagy “ki jó reggel kel, aranyat lel”, illetve “a szerencsétlennek a nap is későn kel.” 

Az idősebbek úgy tartották, hogy a nyári napforduló idején a nap “táncol” hajnalban, ezért hajnalban kimentek a domboldalra napfelkeltét nézni, hogy meglássák a Nap táncát. 

Harmatszedés 

Míg télen szokás az frissen lehullott szűz hóval megmosni az arcunkat, hogy szépek és fiatalok maradjunk, addig nyáron ugyanezt a célt szolgálja a hajnali harmat. A harmatos fűben a fiatal lányok előszeretettel sétáltak mezítláb, hogy szépek maradjanak egész évben. 

Régebben a nyári hajnali harmatot gyógyító vízként tartották számon, ami távol tartja a betegségeket, a bőrpanaszokat, de a hiedelem szerint még az állatokat is meg tudta gyógyítani. Ha például volt egy tehén, aminek nem volt elegendő teje, akkor annak is harmatvizet adtak az asszonyok. Csakhogy nem akárhogy gyűjtötték be: a szokás szerint a ház legidősebb asszonyának ki kellett mennie az éjszaka közepén a mezőre, ott meztelenre kellett vetkőznie, vászonkendőjével pedig fel kellett fognia a harmatot. 

Nem csak a harmat tartja távol a betegségeket 

Az aratás előtt a méhészek szentelt virágot aggattak a kaptárakra, sőt egyes régiókban fokhagymát tettek elé. Ezt azért tették, hogy elűzzék a méhbetegséget, hogy a méhek egész nyáron szorgosan gyűjthessék a virágport és sok legyen a méz. 

Több helyen a háziállatokat is körbe füstölték gyógynövényekkel, például zsályával vagy ürömmel, hogy ne betegedjenek meg a jószágok.

Szerelmi praktikák 

Szent Iván napján rengeteg szerelemvarázsló praktikát vetettek be a lányok és az asszonyok. Ezek közül több igen sajátságos: például a hónaljszőrön keresztül átszűrt borral kellett megkínálni a kiválasztottat, vagy egy vércseppet cseppenteni a borba, hogy a legény örök szerelembe essen a lánnyal. 
A szerelemért mindenki biztosra akart menni, ezért a szerelemvarázsló praktikákkal nem hagytak fel a Szent Iván napja utáni hetekben sem. 

Azt is hitték, hogy aki harmatos réti füvet szed és abból főzetet készít, az könnyebben talál szerelmet. 

Íme néhány időjósló nyári babona:

• Ha júliusban sok szivárványt látunk, akkor esős ősz várható 
• Ha június végén sok a harmat és tiszta az ég, az bő termést ígért. 
• Ha Szent Iván éjjelén esik az eső, akkor gyenge szőlő és gyümölcstermést jósoltak. Idén szerencsére nem fenyeget minket. 

Végül hoztunk egy kvízt, ha tesztelné, hogy mennyire ismeri a nyári babonákat. A tesztet IDE kattintva töltheti ki.