Elképesztő, mi történik a Százados negyedben – a helyiek rettegnek, az önkormányzat hallgat

A Százados negyed romló közbiztonsága miatt aggódnak a helyiek. A  napokban több betörés is történt, a lakók egyre nagyobb félelemben élnek – állítja Weisz Gábor, aki Facebook posztban tette közzé megdöbbentő tapasztalatait.

 – írja Józsefváros korábbi képviselője. 

Weisz Gábor, aki 2010-2019 között töltött be aktív politikai szerepet a kerületben, állítja: az önkormányzat nemhogy megerősítette volna a biztonságot, hanem inkább leépítette azt.

A helyi közterület-felügyelet sem a valódi problémákkal foglalkozik – állítja Weisz–, hanem “30 éve itt élő lakosokat vegzál”.

– fakadt ki.

Weisz szerint miközben a közterületi szabályokat önkényesen alkalmazzák, valós problémák maradnak megoldatlanul. A Százados negyed utcáin egyre gyakrabban jelennek meg prostituáltak, drogosok, besurranó tolvajok, alkoholisták és kéregetők.

A Százados negyediek  évek óta jeleznek, hiába

Weisz Gábor felidézte azt is: évekkel ezelőtt lakossági fórumon próbálták felhívni a városvezetés figyelmét a növekvő problémákra. Pikó András polgármester, a közterület-felügyelet vezetője és a negyed akkori képviselője azonban elbagatellizálták az ügyet.

- írta Weisz.

-tette hozzá.

Az új önkormányzati képviselő sem bizonyult aktívnak:

- állítja Weisz, aki szerint most is inkább a rendőrséget hibáztatják ahelyett, hogy vállalnák a felelősséget.

Megtudtuk: a jelenlegi helyzet annyira elkeserítő, hogy a mindennapi bevásárlást sem tudják zavartalanul végezni a negyedben. Nem tudnak úgy bemenni egy boltba, hogy  egy kéregető ne állná útjukat, ne botlanának gyanús alakokba. Az üvegvisszaváltást sem tudják befogott orr nélkül megoldani, vagy éppen egy fekvő ember miatt az automatához férni. Ami még felháborítóbb: higiénikus bevásárlókosarakhoz sem jutnak, mert azokat is fedél nélküliek foglalják. 

A Százados negyed sokáig Budapest egyik csendes, zöld és biztonságos szigete volt Józsefváros szívében. Mára azonban az itt élők egyre több problémát tapasztalnak.

 – mondta Weisz. Elmondása szerint itt jellemzően középosztálybeli, magasabb iskolai végzettségű emberek vásároltak lakásokat, akik kifejezetten a biztonság és a nyugodt környezet miatt választották ezt a környéket.

Korábban ugyan problémát jelentett a Hungária körút túloldalán lévő Hős utcai gettó közelsége, de – mint fogalmazott -„a korábbi józsefvárosi fideszes városvezetés egyből lépett: rendőrpárok járták a negyed utcáit, a helyzet gyorsan és érezhetően javult”. Végül a Hős utcai gettót az állam le is bontotta, ezzel megszűnt egy jelentős, közbiztonságot veszélyeztető gócpont.

Az új baloldali, liberális vezetés azonban másképp tekintett a helyzetre. 

– mondta Weisz. Véleménye szerint ez súlyos tévedés volt: 

Weisz részletesen beszélt arról is, hogy milyen konkrét változások következtek be: megszűnt a polgárőrség, fellazították a közösségi együttélés szabályait, például már nem tilos lépcsőházakban életvitelszerűen tartózkodni.Ez szerinte oda vezetett, hogy a lakók most már csak a rendőrséghez fordulhatnak segítségért, ha illetéktelenek,  például hajléktalanok,  költöznek be a társasházakba. 

A problémák nemcsak a lakóépületeket, hanem a köztereket is érintik. 

Weisz szerint az egyik legnagyobb gond a városvezetés szemléletében rejlik: a liberális városvezetés a rendészeti kérdéseket kizárólag szociális kérdésként kezeli. Ők úgy hívják, hogy emberarcúság, azaz a renitensek azt csinálnak, amit akarnak, addig amíg vér nem folyik.

Szerinte nemcsak a lakók szenvednek, hanem maguk a hajléktalanok is: 

A megoldást szerinte újra a közbiztonság helyreállítása jelenthetné: „Ha valahol fertőződni kezd egy utca, akkor az önkormányzatnak kutya kötelessége együttműködni a rendőrséggel, és az adott területre állandó önkormányzati rendészt biztosítani.” 

Hozzátette: jelenleg nincs elég önkormányzati rendész, korábban a közterület-felügyelet magasabb létszámmal dolgozott.

A közösségi terek állapotára is kitért: 

Weisz úgy látja: az önkormányzat támogatásával újjá lehetne szervezni a polgárőrséget is.

Végül személyes kötődéseit is megosztotta velünk: 

 Úgy érzi, a lakók inkább hozzá és feleségéhez fordulnak, mint a hivatalos képviselőhöz: 

A helyzet szerinte nem fog változni addig, amíg a vezetés nem változtat szemléletet: 

-hangsúlyozta.

Komplex problémák, amiket az önkormányzat nem akar meglátni

Weisz kiemeli: a közbiztonsági válság összefügg a hajléktalansággal is, amelynek kezelését az önkormányzat szerinte teljesen félreérti. Ez egy komplex probléma, amit önkormányzati szemléletváltás nélkül nem tud egyedül kezelni a rendőrség. A megoldás szerinte több közterület-felügyelő, több rendész, egy új polgárőrség létrehozása, és a közösségi együttélés szabályainak szigorítása lenne.