Most kaptuk a lesújtó hírt: újabb színészlegenda távozott

A színészlegenda 92 éves volt.



Megosztás
Szerző: N.T.
Létrehozva: 2024.06.18.
gyász filmművészet színésznő

Elhunyt Anouk Aimée, a huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja. A színésznő 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden - jelentette be ügynöke és családja.

Anouk Aimée 92 éves volt Fotó: AFP

Az Egy férfi és egy nő című film főszereplője "ma reggel hunyt el" - közölte Sébastien Perrolat a TimeArt ügynökségtől. Manuela Papatakis, Anouk Aimée és Nico Papatakis rendező lánya szintén megerősítette a színésznő halálát.

Lányommal, Galaaddal és unokámmal, Milával együtt mély szomorúsággal tudatjuk édesanyám, Anouk Aimée elhunytát. Ott voltam mellette, amikor ma reggel párizsi otthonában örökre elaludt

- írta az Instagramon.

Francoise Dreyfus néven Párizsban született 1932-ben, színész szülők gyermekeként. Tizenhárom évesen fedezték fel, Aimée ("nagyon szeretett") művésznevét Jacques Prévert költőtől kapta, az Anouk keresztnevet első filmjének hősnőjétől kölcsönözte. Az áttörést - még mindig csak 16 évesen - a Veronai szerelmesek főszerepe hozta meg számára. Ezt követően már külföldre is hívták, több német filmben szerepelt. Az 1956-os magyar forradalomban játszódó Az utazás című filmben Deborah Kerr, Yul Brenner és Jason Robards mellett ő is feltűnik, mint magyar forradalmár. A Gérard Philippe-pel készített Montparnasse 19 után már Federico Fellini hívta, s Marcello Mastroianni és Anita Ekberg mellett játszott Az édes életben. A rendező három évvel később a Nyolc és fél című filmjébe is leszerződtette.

Közben a Le Farceur című komédiában Jean-Pierre Cassel volt a partnere, Jacques Demy rendezésében pedig pályafutása egyik legsikeresebb alakítását nyújtotta a Lola című filmben.

1966-ban készült a filmtörténet egyik legszebb szerelmes filmje, az Egy férfi és egy nő. Jean-Louis Trintignant-nal együtt a hatvanas évek egyik legismertebb szerelmespárját alkották. Claude Lelouch alkotása két megözvegyült ember történetét meséli el, akik gyermekeik vidéki internátusában találkoznak. A forgatókönyvírónő a vonatot lekésve kénytelen az autóversenyző kocsiján visszajutni Párizsba. Az alkotást a lassan kibontakozó romantikus szál mellett sajátos képi világa is emlékezetessé teszi, ami részben színes, részben fekete-fehér. Ennek a vizuális koncepción túl egyébként anyagi okai is voltak, s a forgalmazás miatt aggódó producerek is megnyugodhattak, hisz részben mégis csak színes lett. Alakításáért Anouk Aimée a legjobb női főszereplőnek járó Arany Glóbusz-díjat és a Brit Filmakadémia díját vihette haza, és Oscar-díjra is jelölték.

A sötét hajú, törékeny francia szépség a hatvanas évek végén már az Egyesült Államokba is kapott meghívást. Előbb a George Cukor által jegyzett Justine, majd Sidney Lumet A találka című alkotásában játszott. A tengerentúlon olyan színészekkel dolgozhatott együtt, mint Omar Shariff, Dirk Bogarde vagy éppen Michael York. Az ízig-vérig francia Aimée azonban nem tudott gyökeret ereszteni Hollywoodban, s visszatért hazájába.

A hetvenes években kissé eltűnt, de az évtized végén (túl negyedik válásán, ezúttal Albert Finney angol színésztől) annál hangosabb volt a visszatérése. Az 1980-as cannes-i filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó Arany Pálma díjával tüntették ki az Ugrás a semmibe című filmben nyújtott alakításáért. Partnere, Michel Piccoli a legjobb férfi főszereplő díjával térhetett haza a francia Riviéráról. Négy évvel később kedvenc kollégáival dolgozhatott együtt: az Éljen az élet című filmet Claude Lelouch rendezte, a szereplőgárdát pedig Michel Piccoli, Jean-Louis Trintignant, Charles Aznavour és Raymond Péllégrin erősítette. Lelouch 1986-ban, két évtizeddel az Egy férfi és egy nő után elkészítette a "folytatást", Egy férfi és egy nő - Húsz év múlva címmel. A forgatókönyvíró Anne időközben híres filmproducer, a férfi pedig a Párizs-Dakar rally megszállottja lett. Szerelmükből az 1966-os film zárójelenetében sugalltakkal szemben nem lett semmi, húsz év múltán azonban újra esélyt kapnak.

Ezt követően a franciák egyik kedvence kevesebb munkát vállalt, 1994-ben Robert Altman Divatdiktátorok című filmjében szerepelt, 2001-ben a Christian Clavier főszereplésével készült Napóleon című minisorozatban a császár anyját alakította. Munkássága elismeréseként 2003-ban életműdíjat kapott a berlini filmfesztiválon.

Utoljára 2019-ben láthatta a közönség: több mint fél évszázaddal az Egy férfi és egy nő cannes-i bemutatója után Claude Lelouch rendező az eredeti alkotásban szereplő színészekkel, Jean-Louis Trintignant-nal és Anouk Aimée-vel együtt készítette és mutatta be a legendás alkotás újabb folytatását a 72. cannes-i fesztiválon.

Top hírek









Hírlevél-feliratkozás