A koronavírus sokak életét átírta, Önt hogy érintette?
Sokat láttam már, de ilyet még nem. Mikor korábban az életünket féltettük, az egy látható ellenség volt. Most csak türelem kell és fegyelem, ez kicsit könnyebb nekem. Az első hullám alatt a házvezetőnőmhöz költöztem a Mátrába. Nem voltam bezárva, nagyon jó levegő volt, sokat sétáltam és jól éreztem magam. Június közepén pedig visszaköltöztem a városba. A nyár utolsó melegebb napjain pedig a fiammal lementünk a Balatonra.

Kilencvenkilenc évesen még mindig vidám és energikus, mi a titka?
Erre sokan kíváncsiak, de nincs elixírem. Amikor díszpolgár lettem, alig hittem a fülemnek. Lehet, hogy nem is engem, hanem az életszeretetemet díjazták. Mert jól élni nehéz dolog. Lelke kell, hogy legyen az embernek, és csak olyan dolgokat csináljon, amit szeret. Amit nem szeret, azt ne csinálja, mindig így éltem. A sport és az élet mérhetetlen szeretete és tisztelete, mindig segít. Minden nehézség ellenére a boldogságot kerestem egész életemben. Ezt apámtól tanultam.

Hogy emlékszik az apjára?
Nekem ő volt a mindenem. Nagyon fájt őt elveszíteni, ráadásul csak azért kellett meghalnia mert zsidó volt. Nekem ő egy példakép volt, aki megtanított erősnek és bátornak lenni. Sok nehéz pillanat volt az életemben, amikor az emlékébe kapaszkodva álltam fel és mentem tovább.

Keleti Ágnes csellózott is Fotó: Roth Tamás

A Juhász Piroska név hallatán mi jut eszébe?
Az élet és a halál. Erre változtattam a nevem, mikor 1940-ben a lengyel menekültektől megtudtuk, hogy a zsidókat elviszik. Megmentett Auschwitztól, ahol az apámat meggyilkolták. Piroska „miatt” túléltem, de nagyon sok rossz emlékem fűz ehhez a névhez. Később rengeteget törtem a fejem azon, miért nem szöktem el az országból a háború alatt. De akkoriban úgy éreztem, hogy ha már a családomat elvették tőlem, a hazámat nem adom.

Férjhez is ment ez idő alatt. Szerelem volt?
Nem, csak szín tiszta barátság és szeretet. Azért mentem hozzá a Sárkány Pistához, mert így akartuk megmenteni egymást a deportálástól. A háború után el is váltunk, de a baráti kapcsolat fennmaradt. A második férjem a nagyon jóképű Bíró Róbert volt, ebből a házasságból született két fiam, az itt, Budapesten élő Rafael és az Ausztráliában lakó Dániel. Robit tizenhárom éve veszítettem el.

Emlékszik még a gyakorlataira?
Néhány mozdulatra, de már egyre halványodnak az emlékek. A spárga viszont még mindig megy!

Keleti Ágnesnek 99 évesen még mindig megy a spárga! Fotó: AFP

Mindig tornász akart lenni?
Nem. Kislányként az volt az álmom, hogy csellista legyek. De a sport és a mozgás mindig az életem része volt, mert az apám megszerettette velem. Talán ezért tetszett meg a torna, mert ott is zenére mozoghattam. Bár ez is nehéz volt, 1940-ben nem lehettem válogatott, mert zsidóként nem sportolhattam. A sportágat is akkor kezdtem újra, mikor más abbahagyja, huszonnégy évesen.

Jövő év januárjában lesz 100 éves. Mit kíván a születésnapjára?
A kilencvenkilencediken is csak azt kívántam, hogy finom legyen a sütemény, amin elfújtam a gyertyákat. Nagyon szeretek élni, ezért is vagyok még itt. Ha pedig menni kell, akkor magyar földben szeretnék pihenni, ezért is jöttem haza. Itt akarok maradni örökre.

Keleti Ágnes: Lelke kell, hogy legyen az embernek (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kivételes életmű

Keleti Ágnes kivételes életművel büszkélkedhet. Ötszörös olimpiai bajnok – négyszer egyéniben, egyszer csapatban lett első -, a Nemzet Sportolója 2004 óta. Az Egyesült Államokban beválasztották a halhatatlan tornászok közé, Izraelben pedig meghonosította a torna sportágát. Még mozdulatsort is elneveztek róla. Zsidó származása miatt hosszú ideig nem indulhatott versenyeken, a versenyzést meglehetősen későn, huszonnégy évesen kezdte. A második világháborúban megmenekült a deportálástól, hogy életben maradhasson szűcssegéd lett, dolgozott lőszergyárban is és a nyilasok cselédjeként is.

Keleti Ágnes ötször állhatott olimpiákon a dobogó legfelső fokára (Repro: Nemzeti Sport)

Keleti Ágnes életéről könyv készült

A Dávid Sándor-Dobor Dezső szerzőpáros egy éve látott neki, hogy Keleti Ágnes tiszteletére megírja a bajnoknő eddigi közel száz évének történetét. A november közepén megjelenő Keleti 100 című kötetben egykori sporttársak nyilatkoznak a „világ nyolcadik csodájának” nevezett tornászról. A könyv magyar és angol nyelven is megvásárolható lesz.

November közepén jelenik meg a kötet (Fotó: Roth Tamás)